Mindig van lejjebb, de valószínűleg Kövér László eléggé az alján lehet. Riporteri kérdésre, amely azt firtatta, hogy mi a polkorrektségre magasról szaró házelnök véleménye az LMP-s képviselők mai szirénás akciójáról, ezt volt képes kiböffenteni: 

Kovács Pál energetikai államtitkár a földi atomerűművi energiát a napenergiával azonosította. Szeretnénk leszögezni, hogy az államtitkár úr véleményével nem értünk egyet, és úgy gondoljuk, hogy kormányzati pozíciójával visszaélve a közvéleményt félretájékoztatta.

A nukleáris energia ugyanis „ősibb” energia a napenergiánál. 

Vlagyimir Putyin végignézett Európa perifériáján: hol talál olyan gátlástalan populista diktátorjelölteket, akik némi legitimitás-vásárló osztogatás reményében hajlandók hosszú távra Oroszországhoz kötni magukat, ezzel segítve az újjáépülő orosz gazdasági érdekszférát? 

Fehéroroszország - check. Lukasenko természetesen semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy örök hűséget fogadjon Moszkvának, szolgaian teljesítve minden Putyin által támasztott politikai és gazdasági feltételt. Ezért cserébe nyomott árú gázt kap, ami a túléléséhez szükséges köldökzsinórként funkcionál. Ha Moszkva lejjebb csavarja a csapot, az emelkedő rezsiköltségek miatti felháborodásnak talán sikerülne végleg elsöpörnie a kontinensünk szégyenfoltjaként tovább élő szovjet típusú diktatúrát.

Ukrajna - check. A kijev utcáin dúló politikai válság miatt gyakran elfelejtjük, hogy van itt egy másik válság is: a pénzéhes oligarcháitól és korrupt politikusaitól szenvedő Ukrajna épp egy súlyos gazdasági krízis közepén van. Vajon mit választ egy nyakig eladósodott, fizetési kötelezettségeit teljesíteni alig képes ország vezetője az elnökválasztáshoz közeledve - a gazdaságot egészséges pályára állítani tudó reformokat, az orosz függés rövid távon kemény költségekkel járó csökkentését vagy az évtizedekre szóló nyakörvet Putyintól, amiért cserébe neeem-leeesz-gázáremelés? Da, tovarisi, az utóbbit választja. 

Na és ekkor jött a meglepetés. Amire senki se számított. Hogy Magyarország??? Sto? A piacgazdasági átmenet éveken át legsikeresebb országa? Aki a rendszerváltás után a régiót messze meghaladó sebességben indult meg az Ausztriához való felzárkózás felé? Az Európai Unió tagja?Igen, gaszpagyin Putyin, el se hinnéd, de Magyarország az elmúlt évtizedben megfordult, és elindult vissza a Szovjetunió felé. Ez az új csávó, szintén Viktor, "szabadságharcol" az EU-val, őrjöng és gyarmatosítás-visszaverő Békemenetet gründol, amikor amerikai szövetségesei számon kérik rajta a nyugati típusú demokratikus jogállam lábbal tiprását. Jó, mi? (Persze, szerintem is furcsa, hogy 89-ben még pont ellenünk ágált, dehát fiatalság, bolondság...) És mondok még jobbat, gaszpagyin Putyin - Orbán Viktor épp rezsit csökkent! Ha választások előtt kinéz némi olcsó gáz az oroszoktól, vagy csak beígérünk a Lajos nevű barátjának egy-két zsíros építési projektet, mindegy lesz neki, hogy épp aláírja a belépési nyilatkozatát az újjászerveződő orosz befolyási övezetbe. Simán elárulja a hazáját, az eddig hangoztatott elveit, azt a generációt, aki már európainak vallja magát. "Eurázsia a Duna partján". De jól hangzik, mehet is a sajtóba! 

Érdemes alaposan átgondolni, hogy mi történik épp velünk és körülöttünk. 

Ezen a felvételen Orbán Viktor vall jövőbeli terveiről 1989-ben. Beszél édesapjával helyenként viharos kapcsolatáról, focikarrierjéről, Simicskáról, valamint politikai és tudományos ambícióról is. Ami számunkra igazán érdekes lehet, az a következő gondolata:

"Tehát az, hogy elmenjek zárt ajtók mögé tárgyalni, és politikai eredményt érjek el nyolc órai kemény tárgyalásokkal, ehhez nekem nincsen kedvem. Szóval ez nem az én világom."

És valóban: a paksi paktum újfent megmutatta, hogy katasztrofális eredményekre vezet, ha az ember olyasvalamibe kezd, amihez nincs affinitása. Az önismeretből jelesre vizsgázó fiatal Orbánról valószínűleg mi is azt gondoltuk volna, hogy nagyon jó csávó. A mairól már tudjuk, hogy egyáltalán nem az.

Rétvári Bence nyílt levélben fordult a Corvinus vezetéséhez, melyben szorgalmazta, hogy távolítsák el Marx szobrát az egyetem aulájából. Mi nem azzal fogunk foglalkozni, hogy igaza van-e ezzel kapcsolatban az államtitkárnak. Ehelyett arra szeretnénk rámutatni, hogy a felvetésnek sem Marxhoz, sem bármilyen népirtáshoz, de jó eséllyel Rétvárihoz sincsen semmi köze. A Fidesz- székház agytrösztjeinek kétségbeesett kapálózása ez csupán, aminek egyetlen célja a közbeszéd tematizálása. Mission failed.

Orbán Viktor majdnem 4000 milliárd forintért bővítené a Paksi Atomerőművet egy Putyinnal titokban megkötött megállapodás alapján, mely ráadásul Oroszország felé adósítaná el hazánkat. Tiltakozunk az Orbán-Putyin-paktum ellen!

Visszautasítjuk, hogy Orbán Viktor 25 évvel a rendszerváltás után hazánkat ismét az orosz érdekszféra felé kormányozza! A közelmúltban számos példát láttunk régiónkban arra, hogy a putyini Oroszország hogyan használja gazdasági befolyását politikai hatalmának kiterjesztésére, akaratának érvényesítésére. A gázon és olajon keresztüli energiafüggőségünket a paksi beruházás csak még tovább növelné, és az ehhez társuló hatalmas orosz hitellel együtt jelentősen erősítené hazánk Oroszországnak való kiszolgáltatottságát. Az Európai Unió tagállamaként visszautasítjuk a putyini autokrácia befolyásának növekedését! Érdekeink és értékeink Európához, és nem Moszkvához kötnek minket! Nem kérünk a keleti szélből, mely eddig sosem hozott számunkra szabadságot, demokráciát és tartós gazdasági prosperitást!

És a végén mindenki összeáll egy képpé
Nem lesz otthon senki csak Ágy, Asztal, TV
Az ágyon macskák és a székeken kígyók
Nézik a tv-t hallgatják a rádiót

Tisztelt nézők, és rádiót hallgatók,
Itt a világ végén csinálnánk egy nagy fotót.

Ahogy a csapatok voltak régen a képen,
Elől a srácok és az edzők középen,
Fekvő guggoló-térdelő és álló sor
Hosszan, amíg a szem csak ellát mindenhol,


Mert a végén mindenki összeáll majd egy képpé,
Vakuk vívnak, közvetíti a tv,
Közben otthon kígyók forognak a széken,
Farkasok alszanak a srácok régi mezében.


Jöjjön ki este hétre a Nagyrétre
Várja önt a világ pont a végére, végére, végére, végére.

A boldogság valami olyasmi, amikor az ember valami olyat tesz, ami miden képességét igénybe veszi, de még éppen meg tudja csinálni. Ez összejöhet néha. Van, akinek itthon is. Van, akinek kifejezetten jól megy. De mégis inkább máshol csinálná, mert olyan környezetre vágyik, ahol a mások is hasonlóan sikeresek, ahol mások is alkotni szeretnek, és ha nem sikerül, akkor próbálják máshogy. Ahol a közösség felismeri a komparatív előnyeit, azt karolja fel amiben tényleg a legjobb, ahol a sikerhez nem kell egy NERes cipzár a szádra és stratégiailag jóban lenni a helyi Fidesz irodával.

Megint az történt, hogy kijött egy hír, amivel kapcsolatban fél napon keresztül azt találgatta mindenki, hogy ez vajon hírcsárda-e vagy sem. A rutinosabb hírfogyasztók persze mára megtanulhatták: minél abszurdabb kormányzati vagy kormányközeli elképzelés szivárog ki valahova, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy erre Orbán, Lázár, Rogán vagy valamelyik főfőnök már réges rég áldását adta. Így van ez a tervek szerint havi szinten megjelenő Magyar Krónika esetében is. Hogy miért verte ki ez nálunk különösen a biztosítékot? Megírom.

A kép forrása: tumblr

Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél 

De nem annak, aki Orbánisztánban él

Íme hát évleértékelő sorozatunk befejező része.

SZEPTEMBER

Totális káosz az iskolákban 

Szimbolikusan, gyermekek jelenléte nélkül nyitotta meg Hoffmann Rózsa a tanévet az egri bazilikában. Szimbolikus, hiszen az új „köznevelési” rendszer kitalálóit csak egyetlen dolog nem érdekli: a gyerekek jövője. 

Az évkezdeten azonban még az ima sem segíthetett, sőt az sem, hogy a rendezvény végén az egri érsek virággal köszöntötte az iskolarendszer szétverésének nagyasszonyát. A száz csatornán harsogó kormánypárti sikerpropaganda sem tudta elrejteni a tényt, hogy az iskolákban teljes a káosz. Azt már a januári államosítás óta megszokhatták a tanárok, hogy az új rendszerben hetekig tarthat egy betörött ablaküveg megjavítása és kínos helyzetbe kerül az, aki a központilag tervezettnél több krétát szeretne használni. (A WC papírral legalább nincs gond, arra ugyanis számos iskolában a szülők fizetnek be pénzt.) Az azonban sokként érte a pedagógusokat, hogy a beharangozott béremelés helyett a legtöbbet dolgozóknak csökkent a fizetése és hogy rakodómunkásként nekik kellett cipelni és szortírozni a KELLO-tól a központosítva megrendelt és jelentős késéssel beérkező tankönyveket.

És hogy a történet kerek legyen, decemberben váratlanul, két nap alatt államosította a tankönyvellátást is az Orbán-kormány, amely lépést többek között egy olyan örökbecsű érvvel igyekezett az államtitkár asszony alátámasztani, miszerint: „mi a szülőknek és a családoknak akarunk kedvezni. A kevesebb választék olcsóbbságot is eredményez.”.

Csak nehogy az a sok tudás megártson a gyerekeknek!