Lánczi András lesz a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Ma szavaz róla az egyetemi szenátus, de mivel egyetlen induló van, meglepetésekre nem számíthatunk.  A kérdés az, hogy mire számíthatunk Lánczitól, mint rektortól.

Lánczi András politológus, akinek nagy szakmai tudása van, politikai filozófiával foglalkozik, bár publikációs teljesítménye nemzetközi szinten nem kiemelkedő. Jó ideje vezeti a Corvinuson a Politikatudományi Intézetet, széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak. Emellett viszont a Századvég Alapítványt is vezeti, ami a Fidesz fontos tanácsadó testülete, sőt, úgy tűnik, a kifizetőhelye is. Lánczi, pályázata szerint a Corvinust Közép-Európa vezető egyetemévé tenné. De várhatunk-e tőle fejlődést, vagy ide is behatol a korrupció, ami Lánczi András szerint a Fidesz legfőbb politikája.

A leendő rektor Orbán rendszerének egyik fő ideológusa, ezért nagyon nem mindegy, hogy ő milyen szerephez fog jutni. Nem csupán a tudományos munkát kell értékelni, hanem azt a munkát is, amit a Fidesz támogatásába fektetett. És innentől már közügy, hogy miért és hogyan nevezik ki őt rektornak.

Lánczi András Századvég Alapítványa régi és fontos támasza a Fidesz kormányzatnak. Nincs is azzal baj, sőt teljesen elfogadott egy demokráciában, hogy bizonyos háttérelemzéseket ne a miniszter titkára, hanem egy külsős szakértői csoport végezzen. A Fidesz rendszerében viszont ez azt is jelenti, hogy tűzön-vízen át kell képviselni Orbán Viktort. Erre a legjobb példa a Századvég stratégiai igazgatója, G. Fodor Gábor minimum cinikus, de sokszor már visszataszító működése. Ahogy már korábban is írtuk, a Századvég inkább mond ellent magának, mint nyilvánosan kritizálja a Fideszt. Ehhez persze kapcsolódik, hogy újabb és újabb csatornákat nyitnak, amelyekenbaráti-családi elemzők, tanulmányok, blogok hada épül arra, hogy az adóforintokat átcsatornázzák az „új elitnek”.

Az Y-GEN Egyesületből többen jártunk a Corvinusra. Jómagam az egyetemi alapképzést (BA) az egyetem Társadalomtudományi Karának egyik tömegszakán végeztem néhány évvel ezelőtt. Valahol a második év környékén megfogalmazódott bennem, hogy a Corvinusból tényleg lehetne egy nagyszerű egyetem, sok minden adott: többségében jó professzorok, sok intelligens és szorgalmas diák, egészen jó infrastruktúra stb. A Corvinus ma nem Közép-Európa vezető egyeteme. Ahhoz, hogy azzá váljon, Lánczi András kevés lesz, sőt szinte bizonyosan nem fog az egyetem ehhez a célhoz közelebb kerülni.

A Fidesz oktatáspolitikája sok sebből vérzik, és nyilvánvalóan átfogó oktatási reformra van szükség: a képzési rendszerek, finanszírozás, szakképzés egészét kell átalakítani. Amíg ez nem lesz, (tehát amíg Orbán van a hatalmon), addig be kell érni ezzel. A felsőoktatást a Fidesz, mint minden mást, egy kontrollálandó területnek kezel. Alig hallunk arról, hogy bármi kormányzati elképzelés születne arról, hogyan lehet versenyképes, tudásalapú országot létrehozni egy erős felsőoktatáson keresztül. Ellenben a kancellárok rendszerével gyakorlatilag Orbán személyes ügynökei figyelik az egyetemeket. Ezzel nem kevés konfliktust okozva például a Corvinuson is. Hogy kinek mennyire volt igaza az ilyen vitákban, azt messziről nehéz eldönteni, de érhető, hogy Lánczi azt ígéri, hogy az ő rektorsága nyugalmat hoz az egyetemre. Mióta világ a világ, létezik ez a csúsztatáson alapuló érv, hogy ha már van egy ilyen erős központ, akkor inkább itt helyben legyen nekünk is egy hozzá hű vezetőnk, csak átvészeljük. Nos, mi lenne, ha a kormány nem egy ellenséges pénznyelőként tekintene az oktatásra, amit jól meg kell regulázni néha?! Mert abban egyetértünk, hogy az egyetemnek nem hatalmi harcokra kell idejét és energiáját pazarolni, csak talán ehhez az állam segíthetne is.

Lehet, hogy Lánczi rektorként kivonná magát a napi politikából. Az, hogy a Századvégtől elmegy, inkább egy nyugalmi pálya lenne neki a Covinuson. Ebben az esetben mondhatjuk, hogy jó munkát és sok sikert, csak sajnos nem tudhatjuk, hogy meddig lesz nyugalom. Akit politikai kegyből segítenek pozícióba, az függeni fog a hatalomtól és nem tudja teljesen képviselni saját magát és szempontjait. Erről mi is vitázunk, mert fontos kérdések. Az egyetem rektorának legfőbb feladata, hogy védje az egyetem érdekeit. De mi lesz, ha egy szép napon Matolcsynak megtetszik a Corvinus főépülete, és beköltöztetne oda is valami jó kis bizniszt az adónkból. Hogy fog tudni az a rektor küzdeni ez ellen, aki korábban milliárdos megbízásokat kapott a kormánytól éveken keresztül?

Bár arra kicsi az esély, hogy a Közgáz egy külvárosi ipari park mellett találja magát, de pont ez az az egyetem, amelytől az érintettek ellenében egyszerűen elcsatoltak egyetemi karokat. A személyében kegyelt Lánczi vajon mennyire tud ellensúlyt képezni, ha megint arra kerül a sor?

Lánczi András intézményvezetői tevékenységéből látszik, hogy ő csak azért, mert egy kollégája politikailag mást gondol, nem fogja azt megfúrni vagy támadni. A Politikatudományi Intézet egy színes és mozgalmas hely. Azonban nem csak ő lesz az egyetem közelében, és senkinek ne legyenek kétségei, a Fidesz szeret napi szinten beleszólni intézmények működésébe. A Corvinus egyik erőssége a kötelező tanórákon kívüli szervezettség. A Corvinushoz kapcsolódó szakkollégiumok nagyon fontos szakmai és közösségi szerepet töltenek be mind az egyetemi, mind az értelmiség szervezésében, sőt össztársadalmi szempontból is. Eddig megőrizték függetlenségüket, olyan kurzusokon tanultak a diákok szabadidejükben, amit ők fontosnak tartottak. De mi lesz, ha valaki „föntről” úgy gondolja, hogy nem kellene túl sok ellenzéki témáról beszélgetniük és tanulniuk? A szakkollégiumok költségvetésének és infrastruktúrájának nagy része egyetemi, tehát adott, hogyan lehet őket zsarolni.

Az egyetem ezen kívül is tele van diákszervezetekkel, többségüknek saját irodája van a főépületben. Ennek a pezsgő, izgalmas, változatos diákéletnek a fontosságát akkor értettem meg igazán, amikor elkezdtem az ELTE BTK-ra járni, ahol a diákok szerveződésének szinte kizárólagos letéteményese a HÖK, amely ha éppen nem építi a már-már feudális pénznyelőit, akkor más diákokat aláz. A Corvinus szinte teljes szabadságot ad a diákszervezetnek, és támogatja is őket. A diákok önszerveződnek, és saját ötleteiket valósítják meg különböző ügyekben és témákban. De megkapja-e majd a támogatást egy olyan diákszervezet, ami mondjuk, Juhász Pétert vagy Szigetvári Viktort hívná meg a nagyelőadóba, és kiplakátolná a programját az épületben?

Az új egyetemi vezető programtervében van néhány érdekes pont, ami eligazíthat minket abban, hogy hol látja Lánczi a Corvinus helyét a Fidesz által uralt Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A magyarországi elitutánpótlást szolgálni és a magyar állam fönntartásában részt venni: ez kétségkívül fontos, ezért csak remélni tudjuk, hogy ezalatt nem unortodox közgazdászok hadát szeretnék kinevelni, hanem olyanokat, akik tényleg értenek ahhoz, amit csinálnak.

Lánczi említ nemzetközi példákat a Corvinus számára. Én magam biztos nem szeretnék egy olyan egyetemet látni Magyarországon, ami a teljes magyar vezetőséget egy bizonyos nézőponttal és elitista hozzáállással ruházza föl, mint a francia École Nationale d'Administration. Ennek elvégzése nélkül szinte nem lehet senki állami vezető Franciaországban. Valamint Londonból is, én inkább követném a kutatásokban úttörő és nyitottabb London School of Economics-ot, a London Business School helyett, ami inkább a már egy-két elit egyetemet végzett vezetőket képzi tovább rendkívül magas tandíjakkal. Lánczit ebben nem vitatom, de bizonyosan mást és másért gondolunk róla. Persze furcsa, hogy most ismét a Corvinus kell, hogy legyen az állam leendő vezetőinek képzési helye, ha mindössze pár éve vették el tőle a Közigazgatástudományi Kart, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik pillére legyen, hasonló hangzatos szavakkal.

Ennél viszont már kétségesebb, hogy új jogi kart szeretne a Corvinushoz Lánczi. Miért is? Hiszen pár éve még a jogász és közgazdász hallgatók voltak a fölösleges, túlképzett leendő munkanélküliek, akiket az állam nem is támogatna! Erre most egy új kart, új tanszékeket, új tanárokat kellene létrehozni? Magyarország nem annyira kicsi, hogy csak egy helyen legyen jogász és közgazdász képzés, sőt, jó is, ha az egyetemek versenyezhetnek a diákokért, kutatásokért, pályázatokért és kapcsolatokért. De a baráti egyetem létrehozása viszont hosszú távon nem erősíti, hanem gyengíti mind az egyetemet, mind a kutatást és a képzést is.

De látjuk jól, hogy a jutalomból kinevezett rektor arra épít, hogy az ő kapcsolataival épüljön és fejlődjön az egyetem. Az egyetemi dolgozók bevonása kutatásokba fontos ügy, ám ha ez azt jelenti, hogy a haveri önkormányzatok két kézzel szórják majd a megbízásokat a haveri egyetemnek, az senkinek sem jó. Hiszen ma az állami megbízáshoz nem elég a szakmai teljesítmény, itt bizony be kell segíteni a Fidesz mocskos ügyeibe is a tartós munkákért.

Ha pedig bizonyította a lojalitást az ember, akkor viszont már nem kell újítani. Nem az a lényeg, hogy jobbak és jobbak legyünk, hanem az, hogy valódi versenyt ne kelljen megélnünk, csak mi legyünk közel a hatalomhoz. Az ilyen fajta korrupció megöli az újítást, a fejlődést és azt, hogy tényleg a legjobbak teljesítsenek jól. Ha lesz jogi kar, az azért lesz sikeres, mert minden erőforrást ők kapnak, függetlenül attól, hogy a többi karhoz képest milyenek. Ha közösen dolgoznak majd az oktatók és az önkormányzatok, akkor azért dolgoznak a Corvinus tanszékeivel, mert ők megbízhatóak. És mivel akkor is lesz zsíros megrendelés, ha az eredmény nevetséges, így hátra lehet dőlni, nem kell túldolgozni magunkat.

A „konszolidálódó Fidesz” mítosza erről szól. Ugyan ért ahhoz, amit csinál, de ennél fontosabb, hogy megbízható, és függő helyzetben legyen az illető. Akár örülhetünk is, hiszen Elena Ceaușescuhoz képest mindenképpen jó, ha olyan a tudományos élet vezetője, aki már évtizedek óta ezzel foglalkozik.  Lánczi személyében egy olyan rektora lesz a Corvinusnak, aki mind nyilatkozatai, mind a Századvégben vállalt vezető szerepe alapján a félautokratikus Orbán-rezsim egyik főideológusa. Ez önmagában nemzetközi versenyhátrány a Corvinusnak, és a leendő magyar közgazdász elitnek, ami a Corvinus konkrét ügyén túlmutató fontos közügy, hiszen, ahogy Chikán Attila (az első Orbán-kormány minisztere és az egyetem korábbi rektora) fogalmaz: 1960 óta nem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint most. És valóban, jelenleg Nyugat-Európában az illiberális Orbán-rezsim a megyei lapok második oldalán is állandó téma tud lenni, mint antidemokratikus berendezkedés. Lánczinál nyilvánvalóan előrébb van a korrupcióra épülő politikai kormányzás (crony capitalism), mint a transzparenciára, intézményi függetlenségre és (közgazdász-)szakmai tudásra épülő jó kormányzás diszciplínája. Lánczi rektorrá választásával a Corvinus szimbolikusan nagyon merőlegesen helyezkedik a mainstream nyugati irányvonalra. Nem először fordul elő ez a történelemben.

Így nemhogy nem leszünk Közép-Európa vezetői, de saját legjobbjainkat is elkergetjük. Ma már nem a baráti és ellenséges egyetemek versenyeznek. Ma már Londonnal, Krakkóval, Béccsel kell versenyre kelni az egyetemeknek. Kutatásért, presztízsért, diákokért, mindenért. Ehhez pedig kevés az, hogy a miniszterelnökünk nagyra becsülje az egyetem új rektorát.

Papp Roland