Ők azok, akiknek a gerince és az erkölcse már rég elveszett. Akik rég nem politikusok már, nem is voltak azok, csak erkölcsi hullák. Nem mások ők, mint egy letűnt rossz emlékű korszak felköhögött emlékei.
A nagy hatalom és a nagy befolyás nagyobb felelősséggel is jár. Szól a sokat citált mondás. Mi történik azonban akkor, ha egy rossz mechanizmusokra építő, kontraszelektált rendszerben kap valaki hatalmat. Ha valaki csak a pénz, csak a pozíció és csak az egyéni boldogulás megszerzése miatt kezd bele valamibe. Boldogulni akarsz? Legyél fideszes! Ez az üzenet hangzik fel a rendszerbe belesimulni hajlandó felnőtt, 35 év feletti magyar emberek fejében. Boldogulni akarsz? Legyél fidelitasos! Hangzik a kormány általa sugallt üzenet a 35 év alattiak fejében, akik fidelitasosok és akik semmi mást nem akarnak, csak jól élni, sok pénzt keresni, drága öltönyökben járni, de egy valamit biztosan nem akarnak. Politizálni és szerepelni! Mert a politizálás szerepléssel jár, a felelősség mellett. Ezek a fiúk és lányok egy letűnt kor taszító kísértetei. Ők azt a fél évszázaddal ezelőtti mentalitást képviselik, hogy a rendszerek úgysem megváltoztathatóak, tehát akkor nincs más lehetőség, mint belesimulni, a részévé válni, ellavírozni benne.
A régi, 1990 előtti rendszer arra tanított, hogy miközben az ország sorsának fő irányára, belső struktúrájára úgysem tudunk befolyással lenni, aközben ha megfelelő helyeken, megfelelő emberek támogatását szerezzük meg, akkor ránk nem lesznek érvényesek a visszahúzó általános szabályok és a felső tíz, vagy százezer közé léphetünk. Az előrejutás alapja nem az egyenlő feltételek között megmutatkozó tehetség, hanem a kontraszelekciót kihasználó belesimulás, betagozódás volt. Ez a rendszer tehetségeket nyomott el és tett tönkre, vagy lökött külföldre, hogy máshol kamatoztassa azt a tehetséget, amit nem engedtek kibontakoztatni itthon azok, aki tehetséggel ugyan nem, de hajlékonysággal meglettek áldva. Ez nem egy élő, pezsgő, kreatív társadalmat, hanem egy halott társadalmat épít és tart fent. Ezt a mentalitást lovagolja meg, ezt a rendszert építi újra a Fidesz és így válik érthetővé, hogy miért burjánzanak az inkompetens, szerepelni nem akaró és a felülről jövő utasítást csak végrehajtó Fidelitasosok a kormánypárt ifjúsági szervezetében. A Fidelitas maga a Kádár kori kontraszelekció visszaköszönése.
Nem mások ők, mint egy letűnt rossz emlékű korszak felköhögött emlékei. Ők azt az elfogadhatatlan alkut kötik meg újra, amit azok kötöttek meg, akik beléptek annak idején az MSZMP-be. Vagy inkább egy annál sokkal rosszabbat, mert az apáikhoz képest őket senki sem kényszerítették rá, hogy ezt tegyék. Ők saját elhatározásból, a Hugo Boss öltönyért és a BMW kulcsért dobták el az erkölcseiket. Ők azok, akik saját magukat választották a közösségük ellen. Ők azok, aki vállalhatatlan plakátokra kérnek és kapnak százmilliókat, de a társadalmat és a generációjukat gyötrő problémák kezelésére nem is kérnek és nem is kapnak semmit, mert ezek a problémák nem is érdeklik őket. Ők azok, akiknek a gerince és az erkölcse már rég elveszett. Akik rég nem politikusok már, nem is voltak azok, csak erkölcsi hullák.
Mert a Fidelitas már rég halott.
