Gyakornoki programot hirdet az Együtt - A korszakváltók pártja és az Y-GEN Egyesület. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban résztvevő fiatalok számára szakmai tapasztalat szerzésére a felsőoktatási intézmény által is elismert módon.
Volt honnan tanulnia a Fidelitasnak
2015.03.18. 13:34 Y-generáció
Stréberek és seggnyalók. Elsőre akár egy kategóriának is tűnhetne, de nagyon nagy a különbség. Egyik csoport sem tartozik a közkedvelt emberek közé, miközben a felszín alatt lényegi differenciát lehet felfedezni.
Paks 2: Most kéne abbahagyni
2015.03.16. 13:40 ygenszerkeszto
Inkompetens szakértők írnak szerződéseket inkompetens politikusoknak. Most kéne kiszállni, ameddig még nem öltünk bele milliárdokat egy olyan projektbe, ami már születésekor halálra volt ítélve.
Program és bulika ajánló III.16-III.22
2015.03.16. 12:07 Y-generáció
Drogpolitikai beszélgetés, koncert és antirasszista világnap. Ezeket és sok minden mást is ajánlunk nektek a hétre!
Tiltakozunk a vasárnapi zárás ellen!
2015.03.14. 17:15 András Zentai
Tudjátok, a héten beszédet kellett írnom március 15-e alkalmából. Ilyenkor úgy szoktam kezdeni, hogy elolvasom a tavalyit, esetleg a tavalyelőttit is. Egyrészt azért, nehogy ugyanolyan legyen az új, mint a régi, másrészt kicsit időutazás is ez részemről. Azt már az elején tudtam, hogy idén magától értetődik az aktualitás. 2015. március 15-én lép ugyanis életbe az a kormányrendelet, amely megtiltja a kiskereskedelmi egységeknek, hogy vasárnap nyitva legyenek. Tavaly Orbán hazudós évértékelője adta az aktuális tartalmat, tudjátok, amiből megtudhattuk, hogy Brüsszel úgy diktál nekünk, mint annak idején Moszkva, de majd a Fidesz megvéd minket. (Köszi.) Ez nem hozott nagyon lázba, a 2013-as azonban szíven ütött. Akkor fogadták el ugyanis azt a bizonyos negyedik alkotmánymódosítást. Tudjátok, ami kimondta pl. hogy hajléktalannak lenni bűn. Vagy meghatározta, hogy mi nevezhető családnak, és mi nem az. Ami kimondta az egyetemisták röghözkötését. Vagy ami kőbe véste az egyenlőtlen választási szabályokat.
Szóval ez van. Minden évben elvesznek egy picit a szabadságunkból, amíg hagyjuk. Most épp a vásárlási szabadságunkat fogják korlátozni. Meddig tűrik még ezt a magyarok?
A boltok kötelező vasárnapi zárva tartásával ezen kívül is sok baj van. Szinte csak baj van vele. Felesleges, káros és álszent intézkedés, amivel a Fidesz megint megmutatja, hogy gyerekként kezeli a polgárokat. A vasárnapi zárás munkahelyeket veszélyeztet, mert csökkenti az üzletek forgalmát. Rossz a dolgozóknak, mert sok esetben csökkenti majd a fizetésüket. Rossz azért is, mert sokaknak a többi napon rá kell majd húzniuk egy órát a rendes munkaidejükre.
És van még egy dolog. Az, hogy már megint szelektív, büntető jellegű törvénykezésről van szó. A Fidesz-KDNP a keresztény álca mögé bújva megint a haveroknak kedvez. Ezt a jogszabályt is úgy alkották meg, hogy a "mocskos multik" rosszul járjanak, a CBA (ami köztudottan a haverjaik cége) pedig jó nagyot kaszáljon.
Erről van tehát szó: Orbán Viktornak semmi sem számít, csak a saját hatalmának a növelése, és a rokonok, haverok, sógorok jóltartása.
Ja, tudjátok, mi lehet még nyitva vasárnap? Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a kikötője. Bizony, ilyen ez a családbarát kormányzás.
Talpra!
Zentai András, az Y-GEN ügyvivője
(a képen mai tiltakozó akciónk keretében kifeszített molinónk látható)
Újra felszállunk az orosz vonatra?
2015.01.14. 11:03 ygenszerkeszto
Az atom után már gáztározókkal is üzletelnénk az oroszokkal. Az elmúlt pár hétben több hír is megjelent a sajtóban arról, hogy a magyar kormány a nem rég megvett gáztározókkal üzletelne a Gazprommal. Vélemény arról, hogy mivel járhat a tárolók eladása vagy az orosz bértárolás növelése.
Az oroszok nálunk spájzolnának
Szijjártó Péter december 22-ei moszkvai látogatása kapcsán merült fel először a VS.hu portálon az a hír, hogy az állam gondolkodik a korábban az E.ON-tól megvett földgáztárolók eladásán. A vevő a Gazprom lenne, aki az ukrán helyzet, az orosz szankciók és a Déli Áramlat lefújása miatt a jövőben egyre nehezebben tudja fő piacát, Európát ellátni gázzal. Egy ilyen helyzetben minden racionálisan gondolkodó vállalatvezető be akarja biztosítani magát és csökkenti az ellátáskimaradások kockázatát: ha bármi közbejön Ukrajnában vagy bárhol máshol, az EU-n belüli tárolókból továbbra is ellátja a megrendelőit Az évente közel 500 milliárd köbméteres (bcm) Európába irányuló szállításra azonban jelenleg csak 8,7 bcm tárolókapacitása van a Gazpromnak.
Korábban a németeknél próbálkoztak, de ők végül elálltak az üzlettől, így jöttünk mi a képbe. A német BASF céggel tervezett eszközcsereügylet keretében jutottak volna hozzá egy 4,2 bcm méretű gigatárolóhoz a német Rehden város közelében. A BASF azonban elállt a két évig előkészített megállapodástól az ukrajnai orosz beavatkozás miatt bevezetett szankciók miatt. Így korántsem lenne meglepő az a szcenárió, amiben egy magyar tárolóra tennének ajánlatot az oroszok. De miért állna a magyar kormány érdekében eladni a végre hazai tulajdonba került eszközöket?
Miért érheti meg eladni a tárolók egy részét?
-
A legegyértelműbb, hogy pénzhez juthatna a költségvetés a befolyó vételárból. A VS cikke szerint egy körülbelül 170 milliárd forintos költségvetési bevételi előirányzat kielégítésére megfelelő volna a tárolók egy részének eladása. Összehasonlításképpen az Átlátszó.hu által korábban kiperelt MVM-es belső dokumentum alapján, az E.ON 4,43 bcm nagyságú négy kereskedelmi tárolója 243-273 milliárd forint közötti üzleti értékkel bírtak 2013 szeptemberében. (Erre jön rá a 1,9 bcm kapacitású, korábban nem E.ON-tulajdonú szőregi tároló, amivel összesen most 6,33 bcm-es kapacitása van a Magyar Földgáztároló Zrt.-nek.) Így reálisnak tűnik, hogy ha az állam a bevételi előirányzatot tárolóeladásból akarja fedezni, akkor a Gazprom kifizetné a tárolókapacitásért a kért összeget.
-
Ha nem csak a rövid távú költségvetési érdekeket nézzük, akkor is megérhetné Magyarországnak a tárolóeladás. Egy Gazprom-tulajdonú vagy -üzemeltetésű tárolónak valószínűleg magasabb töltöttségi szintje lenne a mostaninál. A kereskedelmi rész még legjobb esetben (közvetlenül a téli fűtési szezon beindulása előtt) is csak 60% körülire töltött. (Ez indokolható azzal, hogy éves fogyasztásra vetítve, európai léptékkel nézve is masszív tárolói túlkapacitások vannak Magyarországon. Nem csoda, hogy sosem használjuk ki őket rendesen.) Ez a 60% biztosan több lenne, ha a Gazprom Magyarországon tárolná a gázát. Ezáltal több tranzitdíjbevételre tehetne szert a magyar rendszer, és egy esetleges krízis esetén is mi kapnánk először. Vagyis valamivel biztosítottabb lenne az ellátás is.
-
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Gazprommal kötött hosszú távú gázbeszerzési szerződésünk (amire legtöbbször „take-or-pay” szerződésként hivatkoznak) 2015-ig szól. A bonyolult megállapodás szerint jelentős kötelezően átveendő mennyiség tolódott át 2016-ra és 2017-re. Lassan érik a szerződés újratárgyalása, hiszen az nem képzelhető el, hogy az elkövetkező években beszüntetjük az orosz importot. A tárolók értékesítésével vagy valamilyen a jelenleginél szélesebb körű tárolási megállapodással jelentősen lehetne javítani a jövőbeli orosz gázimportunk feltételein. Ha ügyesen alkudozunk, akkor ez minden valószínűség szerint alacsonyabb árban nyilvánulna meg.
Tehát a tároló eladása mellett fel lehet hozni racionális érveket is. Legutóbb azonban olyan hír jelent meg, hogy a jelenlegi 0,7 bcm mennyiségű Gazprom-gázt közel megduplázná az MVM, és 1,5 milliárd köbmétert tárolhatnának Magyarországon az oroszok azért, hogy a környező országokban (például Szerbiában) tett kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni. (A bértárolás növelése amúgy a fent felsorolt előnyöket – az elsőt leszámítva – szintén valóra válthatja.)
A magyar tulajdont csak a nyugatiaktól kell félteni?
Látni lehet, hogy a kormányzat nem tudja pontosan, milyen stratégiát lenne érdemes folytatni az oroszokkal gáztárolás kérdésében. Szijjártó Péter közben persze cáfolta, hogy az eladásról szó esett volna moszkvai útján. Nehezen is lenne védhető az a viselkedés, hogy ha egy energiacég nyugati kézben van (E-ON), akkor azt azért kell államosítani, hogy megvédjük a magyar tulajdont; viszont, ha az oroszok kérik, akkor nekik boldogan odaadjuk. Az ország szempontjából az igazi kérdés azonban nem az, hogy tulajdonolunk egy céget vagy sem. Sokkal inkább arról van szó, hogy hogyan tudja Magyarország a legjobb üzletet megkötni.
Újra a rossz vonatra szállunk fel?
Az utóbbi egy évben a kormány többször is a legrosszabbkor szállt fel rossz vonatra: az ukrán válság közepén aláírta a Paks 2 megállapodást, majd leállította a kényszerhelyzetben lévő Ukrajna felé a magyar gázexportot, és az utolsó pillanatig hangosan támogatta a Déli Áramlatot. Ha optimisták akarunk lenni, probléma „csak” azzal van, hogy a Fidesz vezetésén belüli gondolkodás nélkülöz mindenfajta tudatosságot, és légből kapott ötletek is meggyökerezhetnek anélkül, hogy az ország érdeke lenne szem előtt tartva. A rosszabb esetet mindenki ki tudja találni magának...
Egy megbízható, stabil orosz állammal akár még jól is elsülhetne a tárolókapacitás eladása. Azonban éppen összeomlóban az orosz gazdaság, és a nyugati világ szankciókkal próbálja rendreutasítani Putyin autokrata rendszerét. Egy ilyen helyzetben még többet üzletelni velük eljátszaná az ország utolsó hitelét is, még jobban elszigetelve Magyarországot a nyugattól. Ne üljünk fel még egyszer a rossz vonatra, annyiszor megtettük már.
