Stréberek és seggnyalók. Elsőre akár egy kategóriának is tűnhetne, de nagyon nagy a különbség. Egyik csoport sem tartozik a közkedvelt emberek közé, miközben a felszín alatt lényegi differenciát lehet felfedezni.
A stréber mindent megtesz, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és a lehető legjobb színben tűnjön fel a gazdája/főnöke/tanára előtt, ezért nem pusztán jól teljesít, hanem az indokoltnál jóval nagyobb alázattal is viseltetik a vélt vagy valós feljebbvalója iránt. A seggnyaló egészen más. A seggnyaló ugyanis a képességbeli hiányosságaiból adódó hátrányát igyekszik pótolni, alapvetően kétféle eszközzel:
1. Egészen irracionális és abszurd szintű megalázkodás a felettesek irányába;
2. Mások sározása, mocskolása a felettesek javára. Jeleskedés a spionkodásban, besúgásban, felnyomásban.
Ennek a két módszernek egy zseniális ötvözetét valósítja meg a Fidelitas, amikor azt kéri, hogy az ellenzéki aktivisták személyes adatait küldjék el a külön e célból létrehozott e-mail címre. Ezzel nemcsak az a gond, hogy elképesztően visszataszító, és a legszörnyűbb időket idéző házmester-mentalitást tükrözi, hanem az is, hogy jogsértő. A törvény szövege szerint ugyanis
„aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Kedves Fidelitas!
A törvénysértésetek kapcsán természetesen már megtettük a feljelentést, de lenne pár kérdésünk is.
Tudjuk, hogy volt honnan besúgást tanulnotok. Azt is elhisszük, hogy amit csináltok, az a kommunista besúgókat aktívan rejtegető, sőt, akár az ablakba is kitevő anyapártotok szemében sem ciki, hanem inkább erény. Sejtjük, hogy bár három fröccs után vadul kommunistáztok, de az ügynökakták feltárását ti is legalább annyiszor akadályozzátok majd meg, ha alkalmatok nyílik rá, mint az általatok tisztelt, a társadalom többsége által lenézett szellemi elődjeitek. Mégis arra kérünk titeket, marha gyorsan gondoljátok végig, hogy olyan országban akartok-e élni, ahol politikai szervezetek tartják nyilván a velük egyet nem értők adatait. Olyan országban akartok-e élni, ahol a szomszéd/ismerős/taxisofőr jelent az embertársai politikai véleményéről? És végül: valóban abban látjátok a jövőt, hogy ti legyetek az a szervezet, ami számon tartja ezeket az információkat? Na ugye hogy nem.
