Nem csak az utazási költségről van szó. Az Alkotmánybíróság által is jóváhagyott szabályozás egy nagyon rossz üzenet a még visszatérésen gondolkodók felé.
Jelen szabályozás szerint egy marosvásárhelyi (mondjuk) Kirunában élő honfitársunk szavazhat levélben, de egy füzesabonyinak 1200 kilométert kell utaznia, hogy Stockholmban, a külképviseleten leadhassa szavazatát. Az alkotmánybíróság döntése szerint ez a szabályozás nem diszkriminatív. Szerintem pedig az, annyira az, hogy tiltakozni is hajlandó vagyok miatta, de a történet nem ennyire egyszerű.
Első lépésben szeretném leszögezni, hogy ez a kérdés kisebb részben szól arról, hogy a határontúli kettős állampolgároknak vagy a tartósan külföldön dolgozó magyaroknak mennyire van joguk Magyarországon (vagy Magyarországról) szavazni. Sokkal inkább szól arról, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, a példában füzesabonyi és a lakcímkártyával nem rendelkező (de akár ugyanabban a nyugat-európai városban dolgozó) marosvásárhelyi polgárra miért vonatkoznak másféle szabályok.
Kiruna látképe (forrás)
A marosvásárhelyi polgár csupán pártlistára szavazhat levélben, míg a füzesabonyi mind pártlistára, mind az egyéni (füzesabonyi) választókerületi jelöltre leadhatja szavazatát, már amennyiben több száz vagy ezer koronáért elutazik Stockholmba, esetleg Füzesabonyba. Tegyük hozzá, hogy a választókerületi voks értékesebb, vagyis a levélben szavazó marosvásárhelyi csak egy töredék súlyú szavazatot adhat le. Ugyanakkor a jelen szabályozás eredménye a gyakorlatban az, hogy a marosvásárhelyi szavazni fog levélben Kirunából (pártlistára), míg a füzesabonyi sehogy nem szavaz majd (pártlistára sem).
Több ilyen valóban megtörtént esetről tudunk, és az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztésének indokaként is azt adta elő, hogy külföldön, Magyarországtól 1400 km, Magyarország külképviseletétől 137 km távolságra tartózkodik, így a külképviseletre történő utazás oda-vissza több mint öt órát igényelne, és mintegy 25 ezer forintos utazási költséget jelentene számára. Amíg egy 1956-os emigráns magyar levélben is szavazhat Londonból, addig egy ott dolgozó magyar fiatal csak személyesen a külképviseleten voksolhat. Pedig lehet, hogy szomszédok.
Miért nem szavazhat a füzesabonyi is levélben, ahelyett, hogy a követségre utazna? Ugyanis a levélben szavazás ellen érvként felhozható kockázatok a határon túliak esetén is ugyanúgy fennállnak. Megvan a kockázata, hogy akár halottak nevében adnak le voksokat, hiszen a magyar hatóság erről nem értesül. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint az általuk elkövethető csalás a választópolgárok kisebb számára és földrajzi szóródására tekintettel jóval kevesebb veszélyt jelent a választások tisztaságára. Az persze nem világos, hogy a földrajzi szóródás miért lenne nagyobb mondjuk a Romániában, mint a Németországban élő magyarok közt?
Persze szavazhat levélben a füzesabonyi is, amennyiben 15 nappal a választások előtt kijelentkezik magyarországi lakhelyéről, de akkor csak pártlistára. Mondhatánk azt, hogy akkor jelentkezzen ki magyar lakcíméről mindenki, aki szavazni szeretne. A kijelentkezés egyrészt a gyakorlatban nem is annyira egyszerű, másrészt vannak ingázók, akik néhány hónapot egyik, néhányat a másik országban élnek, tehát a magyar lakcímüket is aktívan használják. Persze lehetne egy olyan új szabályozás, hogy levélben szavazni csak pártlistára lehessen, függetlenül attól, hogy van-e valakinek magyarországi lakcímkártyája. Az alkotmánybírósági döntés után ez egyrészt nincs kilátásban, másrészt ezzel a megoldással továbbra is csak egy töredék súlyú szavazatot adhatna le az is, aki csak egy fél éves szerződéssel él külföldön.
Ezen a ponton válik az ügy kényessé. A határontúliak számára magyarságuk megélésében egy fontos előrelépés volt a szavazati jog megszerzése. Ez (szerintem) rendben is van, mert különösen a 21. században válik egyre értelmetlenebbé ezt az egész ügyet mindenáron térre kivetíteni. A kulturális és nyelvi kötelékek mellett határokon átívelő gazdasági, tudományos, művészeti projektek, az online munka és kapcsolattartás lehetősége szünteti meg egyre inkább a valóságélmény térbeli izolációját. Ezt nem lehet csak azzal mérni, hogy ki hol fizet adót (és vesz ezért cserébe igénybe közszolgáltatásokat).
Ugyanakkor egy füzesabonyi külhoni esetén a magyarországi kapcsolatok vélhetően még erősebbek. Előfordulhat, hogy az illető azért van pár évet Kirunában, hogy az ott megkeresett pénzből finanszírozza füzesabonyi építkezését, mert otthonról ezt nem tudná megtenni. Tehát nem kalandból, hanem gazdasági kényszer miatt költözik ki, és már a következő választási ciklusra visszaköltözne, mert várják a szerettei. Ő közvetlenül érintett abban, ki képviseli majd a választókerületét. A külhoni magyarok évi 3-4 milliárd eurót utalnak haza, ami az évi 5-6 milliárd eurós EU-s pénzekkel összemérhető nagyságrend. A kettő együtt a GDP 10 százaléka.
2013 tavaszáig elvileg úgy volt, hogy a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok is szavazhatnak levélben. Mindez Gulyás Gergely fideszes képviselő indítványa után került ki a törvényből egy utólagos módosítással. Nem értem, hogy miért nem gondolják, hogy ez is egy elég érzékeny téma.
Nem csak arról a költségről van szó, amit a Stockholmba beutazás jelent, hanem arról is, hogy az ilyen kényszerekkel is távolabb lökik Magyarországtól azokat, akik még gondolkoznak egy esetleges visszatérésen.
Ez egy rossz üzenet. Egy rossz üzenet a nagyon sok rossz üzenet közül.
Választási csalás a Nemzeti Választási Irodánál
Szilva Attila
Uppsala, Svédország
Ha tetszett a bejegyzés:
1. Gyere el valamelyik következő eseményünkre!
2. csatlakozz a csapatunkhoz! Klikk ide!
3. Szeress minket Facebookon!
