(Vendégszerzőnk, Véta írása)
Örvendetes hír Rétvári Bence bejelentése, hogy idén nyáron megszüntetik a KLIK-et, érdemben csökkentik az óraszámokat, elrendelik a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek átfogó felülvizsgálatát, végrehajtják a megtanítandó lexikális tananyag érezhető csökkentését, valamint megteremtik az alapkészség-fejlesztés erősítéséhez szükséges feltételeket, különösen az általános iskolákban. Ez eddig önmagában mind nagyon szép és nagyon jó, merőben újszerű az eddigi irányvonallhoz képest. Már, ha igaz.
Ismerve azonban a Fidesz-kormány természetét, – a ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok és a ma így, holnap úgy módszerét – fogadjuk egy egész pici fenntartással ezt a nagyszerű hírt, és azért még ne ma igyunk egyet ennek örömére – valamelyik romkocsma félhomályában merengve – a medve bőrére.
(képünk illusztráció, innen származik)
Tekintve az oktatás körül 2012 óta zajló hercehurcát, a szakértelem, sőt annak látszata teljes hiányát, a tekintélyes szakértők tanácsainak és kiritkáinak teljes elutasítását, nem gondolhatjuk túl életszerűnek, hogy ma reggel Rétvári Bence úgy ébredt, hogy Hínnye, télleg szar ez a KLIK, meg az egész oktatási rendszer Czunyinéstől, Hoffmanostul, tanfelügyelőstől, POKostól, PÖCSöstől, mindenestől.’
Számtalan szakpolitikai területen bizonyosodott már be, hogy amit a (nem) tisztelt kormány a szájára vesz, az tartalmilag nem ugyanazt takarja, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő, felvilágosultabb Európában. Gondoljunk csak itt a konzervatívnak nevezett értékekre, a demokráciának csúfolt félig autoriter áldemokráciára, ahogyan a Die Zeit is fogalmazott. De hogy egy ennél sokkal prózaibb, kézzelfoghatóbb példára hagyatkozzunk, mint pár hete megtudhattuk legmélyebben tisztelt miniszterelnökünk 18. évértékelőjén, ők megmentették az oktatást, az egészségügyet, és a vidéki kórházak többségében már XXI. századi körülmények vannak. (Azt mondjuk nem tette hozzá, hogy a világ melyik felén.)
Nehezen hihető ez már csak azért is, mert ez a kormány azt akarja, hogy neki ne polgárai, hanem alattvalói legyenek. A polgárok ugyanis kérdéseket tesznek fel, amelyekre valós választ várnak, kritikákat fogalmaznak meg, képesek önállóan gondolkozni, igényük is van rá, és pontosan tudni szeretnék, hova meg mire költődnek az adóforintjaik, és kikövetelik maguknak az átláthatóságot. Nem tűrik a korrupciót és nem kérnek a központ által koordinált szólamokból és hazugságokból, és abból sem, hogy a nagybecsű állam és az ő szolgái a hálószobáikba költözzenek és igyekezzenek néhány beteg ember tévképzeteit életükre kényszeríteni. A Fidesz nem tűrné ezeket a polgárokat, így hát nem is érdeke az oktatási rendszerrel esélyt teremteni arra, hogy a felnövő nemzedékek ilyenné lehessenek, hiszen ezzel önmaguk lényegét pusztítanák el.
Személy szerint engem éppen ezért egy egészen kicsit aggaszt ez a hirtelen páli fordulat. Őket meg nyilván a március 15-ei tömeg aggasztja. És a kitartás. Meg az egyre nagyobb elégedetlenség. Az, hogy már a hülye is látja, hogy a király meztelen. Kellett hát valami tűzoltó készülék, ami kissé visszafogja a lángokat, ha csak átmenetileg is. Addig, míg nem sikerül újra, mindent átható, mindent elfedő témává előléptetni újra a menekültválságot bűnbakot gyártani, így pedig szőnyeg alá söpörni minden olyan pitiáner problémát, mint az oktatás vagy az egészségügy helyzete és jövője.
Ne legyenek illúzióink. (Nincsenek is. Mi már csak ilyen hitetlen népek vagyunk.) Bizonyítsák be, hogy őket sem az ördög küldte, hogy a józan ész leghalványabb sugara nem hunyt ki teljesen. Tessenek pedagógusok által megfogalmazott 12 pontot velük érdemben megtárgyalni. Tessék a követeléseiket komolyan venni, érdemben, érdemi szakértőkkel, valós intézkedésekkel tenni valamit. Lássuk a pedagógusok által javasolt kerekasztalt, az általuk javasolt résztvevőkkel! És akkor talán majd egy picit elmerengek azon (egy romkocsma mélyén persze, a félhomályba révedve, rozéfröccstől üveges tekintetemmel), hogy nem csak azerbajdzsáni módon mehetnek a dolgaink.
(Vendégszerzőnk, Véta írása)
