A legújabb hír, hogy nemzeti Nyelvstratégiai Intézet alakul 100 millió forintból. Ezen a ponton érdemes összeszedni az eddig létrehozott új intézeteket, és elgondolkodni, hogy mi lehet a mögöttes motiváció a tendenciózus állami intézetalapítási láz mögött, és hogy miért kell ezzel egyáltalán foglalkozni. Különösen aggasztó, hogy ezek élére sok esetben olyan kutatók, olykor volt politikusok kerültek, akik az adott témában értékelhető kutatási eredményekkel nem rendelkeznek.
A teljesség igénye nélkül:
1.) Nyelvstratégiai Intézet:
- 100 millió forint
- a magyar nyelvi örökséget fogják itt feltárni, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésére
2.) VERITAS Történetkutató Intézet:
- 260 millió forint támogatás
- célja a történelem nemzettudatot erősítő feldolgozása
- amiről ismert lett a médiában: Szakály Sándor igazgató „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette, hogy a magyar hatóságok segítségével Kamenyec-Podolszknál 1941-ben 18 ezer zsidót gyilkoltak meg a náci csapatok.
- február 11-ig még egy darab szerződést sem kötött az intézet
- történészék firtatják, hogy vajon mik lehetnek azok az új szempontok, másféle elvárások aminek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézete ezen a területen nem tud megfelelni
3.) Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet és Archívum:
- rendszerváltás történetének újraértelmezése
- augusztusban úgy kapott 400 milliót a rendkívüli tartalékból, hogy az intézmény addig nem állt fel, csak a vezetőjét, Bíró Zoltánt nevezték meg. Az idei költségvetésben 300 millió van elkülönítve az intézet számára.
4.) Nemzeti Emlékezet Bizottság:
- az ügynökmúlt feltárására (amit az elmúlt négy évben se sikerült megcsinálni, leállították azokat a kutatásokat is, ami a Bajnai-kormány alatt elindult).
- a törvény nem vár el kiemelkedő tudományos teljesítményt a bizottság tagjaitól: nem kell tudományos fokozat a betöltéséhez, elég egy jogi vagy társadalomtudományi diploma és ötéves munkaviszony.
5.) Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI)
- miniszterelnökségi intézmény a határon túli magyarok kutatására
- vezetője Szász Jenő, korábbi székelyudvarhelyi polgármester, a Fidesz által támogatott Magyar Polgári Párt lemondott elnöke. (+Kövér Lászlóval egymás gyerekeit keresztelték).
- 100 millió forintos "előtámogatás" 2012-ben
- 1.2 milliárdos támogatás 2013-ban
- Ugyanolyan feladatokat látna el, mint a Bethlen Gábor Alap által fenntartott, szintén idén alapított Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA Kisebbségkutató Intézetében is folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat
- A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a MTA-án, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t.
6.) Nemzeti Örökség Intézet
- 300 millió Ft-os támogatás 2013-ban
- 317 millió 2014-ben
- feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása”
7.) Molnár Tamás Kutatóközpont
- 175 millió forint
- feladat: eszmetörténetet kutatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (amit szintén ez a kormány hozott létre)
8.) Közpolitikai Kutatások Intézete
- 2012-ben alapították
- évi 210 millió forintos támogatás
9.) Magyar Művészeti Akadémia
- Fekete György (ezen két szónál ide nem kell több)
- Tavaly a rendkívüli tartalékból kaptak 297 milliót
10.) Pallasz Athéné Közgondolkodási Program
- A Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank programja
- a program első öt évében, 2019-ig összesen 10 milliárd forint felhasználásával működik
- célja, hogy segítse a közgazdasági oktatást, az új irányzatok elterjedését, a tudományos műhelyek munkáját, a pénzügyi műveltség szélesítését.
Új történelem, új közgazdaságtan, új, nemzeti irányzatok. Már tényleg csak a nemzeti számelmélet vagy a liberális Newton-törvények helyett a konzervatív kvantummechanikát hirdető intézeket hiányoznak az átpolitizáltság eme fokán. Az ember óhatatlanul szkeptikus lesz egy olyan helyzetben, amikor az egyik történész, példul Karsai László egyszerű történelemhamisítónak nevezi a Terror Háza Múzeumot is berendező Schmidt Máriát, amikor egy másik történész szerint éppen történelemhamisító emlékmű felállításáról gondolkodik a kormány. Szkeptikus lesz, mikor az európai akkreditációs szervezet leminősíti a Magyar Akkreditációs Bizottságot, és aminek az egyik fő indoka épp a függetlenség megkérdőjelezése. Szkeptikus az ember, hogy Matolcsy kezdeményezésére milyen új közgazdaságtan fog kibontakozni, még akkor is, ha a kitúzött céllal értelmes kérdéseket feszeget.
Elképesztő és ijesztő az a cinizmus, ahogy kezeli ezt a kérdést például a Heti Válasz szerzőjeként ismert, egyébként a vitákra nyitott Stumpf András az ATV egyik beszélgetős műsorában: ugyan kit zavar egy ilyen nyelvstratégiai intézet, most miért gond az, hogy ilyenek vannak? Lehet, hogy semmi értelme, de miért ne lehetnének ilyenek is. Hasonló cinikus érvelést hallhattunk mérsékelt jobbos véleményformálóktól például az Alkotmánybíróság kiherélésekor.Miért gond ez? Bár kiszedtük az autóból a féket, vagy legalábbis meggyengítettük, de eddig még meg tudtunk állni, nem? Akkor mi a gond???
A többiek próbálták Stumpfnak elmagyarázni, hogy tudományos kérdések eldöntésére a Magyar Tudományos Akadémia hivatott, hogy erre van egy intézmény. Hogy nem jó az, ha vitatott tudományos kérdésekben két vagy több, egymással versenyző álláspontot képviselők közül az aktuális hatalom kiválasztja az éppen neki tetsző, egyébként durván megosztó álláspont képviselőjét, és gründoltat vele egy intézetet, hogy akkor mostantól hangsúlyozzuk inkább ezt. Főleg úgy, hogy tudományos output-ot eddig nem igazán produkáltak, és közben az „ortodox” felsőoktatás működésére fordított összeg 2010-től 2013-ra 187 milliárdról 123 milliárd forintra csökkent, amit szépen követett a jelentkezők 141 ezerről 95 ezerre való csökkenése. A kormány ezt is elintézte.
