Mindenben visszaesett a diákok teljesítménye a 2012-es OECD felmérés szerint. A dolog szomorú, de nem meglepő, és fel kell készülnünk, hogy az oktatáspolitikai mélyszántásna
A magyar oktatási rendszer a legkevésbé képes az otthonról hozott hátrányokat kompenzálni, az EU országai között Magyarországon vannak a legtöbben, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek. Ezen a helyzeten a forráskivonás, az iskolaköteles korhatár leszállítása, a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés ötlete, vagy a bürökratikus vízfej, a KLIK létrehozása biztosan nem segít. Még a fideszes Pokorni szerint is többet árt, mint használ.
Rosszul teljesítők aránya a PISA-teszt alapján
Hosszú távon az oktatás minősége a prosperálás kulcseleme. A dologban az a szomorú, hogy a kormány ezen a területen nem pusztán nem élt kétharmados erejével egy olyan reform bevezetésével, ami például Finnországot felemelte, hanem dilettáns módon egy rossz reformot vezetett be, ami nem enyhíti, hanem fokozza a meglévő versenyhátrányt.
Pedig lehetett volna másképp is. Oktatás és politika. Konzervatív módon tanuljunk a múltunkból. Gyerünk vissza a szabadságharcunkhoz, sőt még kicsit korábbra, az első felelős magyar kormány megalakulásáig.
Eötvös József oktatásért felelős miniszter 1848. július 24-én benyújt egy törvénytervezetet az elemi népiskolai oktatásról, de csak 20 évvel később lesz belőle törvény, amikor újra ő kerül az oktatáspolitika csúcsára. A magyar férfiak 41, a magyar nők 25 százaléka tud még olvasni ebben az időben, viszont 1890-re 60 illetve 46.5 százalékra javult az arány. Ha valami, akkor ez tényleg sikersztori. Érdemes volt a tanárképzés megújításába invesztálnia, de előtte nézzük az elveit a reformok bevezetésének módjáról.
"Haladni csak úgy lehet, ha míg egyik lábunkkal előre lépünk, a másikat helyben hagyjuk." Ez összecseng a stabilitással, ami például a finn oktatási rendszer egyik alapja (a másik a tanárok társadalmi megbecsülése).
Világosan látja az állam illetve a politikai cselekvés korlátait: "Az egyetemnek reformját megalkotni, mint a t. képviselő úr is jól fogja tudni, nem oly mű, melyet egypár nap alatt vagy egy-két év alatt véghez lehetne vinni; egy egyetemnek reorganizálása igen soktól függ, azt hamar senki nem reorganizálhatja inkább, mint maguk az egyes tanárok, mert ahol egyes kitűnő tanárok vannak, ott van híres, kitűnő egyetem is. (...) Kitűnő egyetem alkotására a szükséges tanerőkön kívül, melyekre nézve mi, magyarok, sokkal szűkebb körre vagyunk szorítva, mint bárki más: mert a külföldről kitűnő férfiakat nem hozhatunk be, s így csak azokat alkalmazhatjuk, akik magukat hazánkban ez egyes tudományos szakokra vetették, tudjuk pedig, hogy az utolsó húsz év folyamában, nem látván a magyar fiatalember kilátást a tudományos téren, szorosan tudományos szakra igen kevesen képezték magokat -, a tanerőkön kívül vannak még anyagi kellékei is minden egyetem létezésének és annak, hogy az egyetem céljainak a mai időben megfeleljen. (…)" - mondja az 1869-es költségvetési vitában.
Kezdeményezésére 1870-ben létrejött a Magyar Királyi Egyetem Középtanodai Tanárképezdéje. Szakosztályaiban kiváló tudósok tanítottak: a mennyiség- és természettani szakosztályban pl. Petzvál Ottó, Nékám Sándor, Than Károly, Eötvös Loránd vagy a már említett Jedlik Ányos.
De kellett egy laboratórium, ahol kipróbálják magukat a tanárjelöltek. Kármán Mór javaslatára egy évvel Eötvös halála után elindult a "Minta" vagy "Mintagimnázium", a mai Trefort (ELTE) gyakorlóiskola elődje. Kármán Mór fia, Kármán Tódor így emlékszik rá vissza: "Apám erôsen hitt valamennyi tantárgy - legyen az latin, matematika vagy történelem - oly módon való tanításában, amely a tárgy mindennapi élettel való kapcsolatait is feltárja. [...] Áttekintettük például a magyarországi gabonatermés néhány éves adatait. Táblázatokat és grafikonokat készítettünk, s ezeken megfigyelhettük a változásokat, s meghatározhattuk a gabonatermés maximumát és minimumát. A diagramokon korrelációkat kerestünk, és a "változás sebességérôl" tanultunk, ami azután elvezetett bennünket a differenciál- és az integrálszámításhoz. [...] Sohasem memorizáltunk szabályokat a könyvbôl. Ehelyett megkíséreltük magunk levezetni a szabályokat. [...] Azontúl, hogy az oktatás akkoriban még új módszereit bevezette, apám a Mintagimnáziumban azt is kezdeményezte, hogy az oktatásban vegyenek részt a végzôs egyetemi hallgatók is. Némelyik oktató ellenezte ezt a tervet, mondván, így ki leszünk szolgáltatva a "kocáknak", ahogyan mi, a középiskolai diákok ezeket a gyakorlatlan oktatókat kegyetlenül elneveztük. [...] A Minta volt Magyarországon az elsô olyan iskola, amelyik véget vetett annak a merev viszonynak, ami tanár és diák között abban az idôben a Biradalomban még általános volt..."
Itt tanult Teller Ede, Kandó Kálmán, Polányi Mihály, Szily Kálmán és még ezernyi "celeb". A Fasori Gimnáziumban pedig (egy osztályban) Wigner és Neumann, akik pont annyira változtatták meg a 20 század gondolkodását, mint mondjuk Albert Einstein. Tanáruk Rátz László, 17 éven át a KöMaL főszerkesztője.
Oktatás és politika. Lehete folytatni, de egy biztos: nem kellene messzi menni jó ötletekért.
