Az ATV Havas a pályán című műsorban Tamás Gáspár Miklós a 17. percnél elmondja, hogy a válság után Magyarország se volt sokkal jobb helyzetben, mint Görögország, Spanyolország vagy Olaszország, sőt ez utóbbiaknál rosszabb helyzetben is lehetett. Elmondja, hogy mind tönkrementek azok, akik a Nemzetközi Valutaalap receptjét követték, majd nem sokkal később hasznosnak nevezi a rezsicsökkentést, csak a karbantartást kell ezeknek a cégeknek majd valahogy megoldani. A műsorvezető és a többi vendég ezekre érdemben nem reagált, talán annyit, hogy TGM most egész barátságos a kormánnyal, de ez nem feltétlen gond, mert annak kétségtelenül vannak sikeres lépései is.

Óhatatlanul Kósa és Szijjártó mondatai jutnak az ember eszébe, akik 2010-ben szintén Görögországgal példálóztak, ami után a forint is meggyengült. Senki nem vitatja, hogy komoly válság volt Magyarországon, hogy a Lehman Brothers összeomlása előtti időszakban megalapoztunk a saját válságunknak a költségvetési deficit olykor 10 százalékos elengedésével, de a Bajnai-kormány lépései után a magyar költségvetés ciklikusan igazított hiánya világcsúcs volt, a legjobb egyenleget produkáltuk az OECD országok között.  Kósa akkoriban arról szónokolt, hogy egy hiányszám nem lehet nemzeti cél, de ez a megnyilatkozása nem meglepő még annak fényében sem, hogy most a Fidesz legnagyobb büszkesége a költségvetési hiány tartása, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése, mert Kósától nem is várunk másféle megnyilatkozást. Viszont Tamás Gáspár Miklós mindezt elmondhatta volna, ahelyett, hogy a jelenlegi kormányt állítja be egyfajta válságmenedzselőként, miközben a költségvetési szempontból jó kezdőfeltételekkel nem élve (nem sikerült csontvázakra se akadni) egy saját gyártású válságot teremtett az elkalibrált adórendszer, a kiszámíthatlan jogalkotás és az ad hoc szektoriális különadók növekedés-ellenes gyakorlatával.

Enyhén szólva erős állításnak tűnik, hogy akik az IMF receptjét követték azok mind tönkrementek. Egyrészt az IMF maga is elismeri, hogy a megszorító politika önmagában nem célravezető, másrészt ott van például Lettország, ami egy főre nézve 1.7-szer akkora IMF-hitelt vett fel, mint Magyarország, ennek ellenére gazdasága évi 5 százalékkal bővül (miközben a magyar kormányfő még a kínai, érthetően önfényező beszédében is legfeljebb 4 százalékos jövőbeni növekedéssel mert nagyot mondani), és ugye idén bevezették az eurót. Ha már IMF, akkor érdemes megemlíteni, hogy a lengyelek a válság után egyfajta biztonsági hálóként folyamatosan hosszabbítgatták rugalmas (FCL) keretüket, a gazdaságpolitikájukat valamennyire egyeztetve az IMF-fel. Ezzel szemben a magyar kormány előtörlesztette azt az IMF-hitelt, amivel kapcsolatban akkor már semmilyen gazdaságpolitikai egyeztetés vagy valamiféle megfelelési kényszer nem volt. Pusztán egy olcsóbb hitelt cserélt egy drágábbra, hogy a plakátokra kiírhassa: IMF-tartozás = 0 Ft. Ennél gazdaságilag racionálisabb lépés lett volna még egy újabb stadiont felhúzni Felcsúton (de kijönne belőle akár három is, nagyjából 14 milliárd forinttal terheli ezen ügylet az adófizetőket).

Arra se szólt senki semmit, hogy TGM hasznosnak nevezte a rezsicsökkentést. Senki nem tette hozzá, hogy nem jó ötlet hatósági árakat szabni az energiaszektorban, hogy helyette inkább az energiahatékonyságot kellene ösztönözni, miután Magyarország még mindig túlzottan energiaintenzív gazdaság. Lehetett volna egy zöld és egyben a piacgazdaság elveivel konzisztens gondolatot odatenni, de nem sikerült. Nem tette hozzá senki, hogy a világ tíz legversenyképesebb országában nincsnek hatósági energiaárak, ellenben a nagy rezsicsökkentő Argentínában azok bírták a meleget, akik korábban beszereztek aggregátort a légkondihoz, miután a karbantartások elmaradása miatt áramkimaradások álltak elő.

Félreértés ne essék, a konklúzió nem az, hogy csak rosszat lehet mondani a kormányról, hogy annak semmilyen lépést nem szabad elismerni, mert azok úgyis csak hülyeséget tudnak csinálni. El lehet mondani, hogy a végtörlesztéssel szemben az árfolyamgát egy jó ötlet volt a devizahitelesek megsegítésére, el lehet mondani, hogy a gyed melletti munkavállalás ötlete szintén rendben van, és biztos lehet még mást is találni. Az nincs rendben, hogy a fenti gondolatokat a műsorvezető szó nélkül hagyta, és hogy úgy általában akár az ATV-én, akár a HírTV-én rengetek ilyen komment marad szó nélkül, holott a korszakváltás létrejötte (a pártok ócsárolásával szerzett olcsó népszerűségszerzés mellett) a hiteles politikán kívüli véleményvezérek szerepeltetése lenne.