Senki nem végezhet hiteles ellenzéki munkát úgy, hogy a házastársa ilyen magas tisztségben a kormánynak dolgozik. Pláne nem Fodor, aki 2014 óta mutatott eddigi tevékenységével amúgy is naponta azt a gyanút erősítgette, hogy ő bizony a Fidesz embere.
Zentai András véleménycikke
Tegnapi posztomban amellett érveltem, hogy Fodor Gábor nem maradhat ellenzéki országgyűlési képviselő, miután a vele egy háztartásban élő feleségét kormánybiztossá nevezték ki. Ezt a nézetemet továbbra is tartom.
Bősz Anett, Fodor Gábor pártjának ügyvivője úgy kívánta helyretenni azokat, akik osztják a fenti véleményt, hogy terjedelmes cikkben fejtette ki, mennyire komoly, hasznos és jó munkát végez Czeizel Barbara. Csakhogy ezt SENKI nem is cáfolta. Sőt. Magam is leírtam, hogy ezzel tisztában vagyok, hogy nagyon jó, hogy végre jó ember került fontos pozícióba, és remélem, hogy kormánybiztosi munkája sikeres lesz.
Én személyesen ismerem Bősz Anettot. Sokra tartom őt, jószándékában semmi okom kételkedni, nem is teszem. Csinálja a dolgát, egy másik pártban. Én is csinálom a magamét. Vetélytársam bizonyos értelemben, de sok sikert kívánok neki. Ahogy a kiváló Czeizel Barbarának is! Nekem Fodor Gáborral van bajom.
Azt állítom, hogy senki nem végezhet hiteles ellenzéki munkát úgy, hogy a házastársa ilyen magas tisztségben a kormánynak dolgozik. [Senki, pláne nem Fodor, aki 2014 óta mutatott eddigi tevékenységével amúgy is naponta azt a gyanút erősítgette, hogy a Fidesz embere.] Hogy miért? Szerintem három ok miatt:
- zsarolhatóvá válik,
- érdekellentét áll fenn,
- diszkreditálódik.
Zsarolható, mert az illető anyagi és erkölcsi függőségbe kerül, a Kedves Vezető innentől bármikor leszólhat az adott képviselőnek, hogy tessék szépen visszavenni abból az ellenzékieskedésből, mert ez nekünk kezd kellemetlenné válni, és esetlegesen az a kormánybiztosság bármikor visszavonható ám (indoklás nélkül természetesen). Így pedig huss a havi egymillió plusz családi bevételnek, és huss a családi békességnek is.
Érdekellentét elsősorban akkor állhat fenn, ha az ellenzéki képviselő komolyan veszi az ellenőrzési jogát, és mondjuk olyan helyeken kezdi kapirgálni a rendszert, ami a házastársának illetékességi körébe tartozik. De más típusú és még ennél is egyértelműbb ellenérdekeltség az, hogy egy kormánybiztosnak az az érdeke, hogy a kormány sikeres legyen, egy ellenzéki képviselőnek pedig az, hogy a kormány elbukjon. Már ha az illető tényleg ellenzéki.
Diszkreditálódáson itt azt értem, hogy a választók nem fogják elhinni az adott politikusról, hogy ellenzéki, még akkor sem, ha valahogy sikerül elkerülnie a zsarolást és áthidalni az érdekellentétet. Úgy fognak rá tekinteni, mint aki csak látszatellenzéki, közben pedig a kormány tenyeréből eszik. Ez pedig az egész ellenzéknek árt, mert a választó majd azt gondolja, hogy a Fidesz általános gyakorlata kilóra megvenni az ellenzéki politikusokat.
Ceterum censeo: Fodor Gábor adja vissza a mandátumát, Czeizel Barbara pedig legyen kormánybiztos, és érjen el soha nem látott sikereket a korai fejlesztés területén e minőségében és intézményvezetőként egyaránt!
