Szeretetdoboz

Y-gen

Szigorúan szubjektíven.

Címkék

#korrupciókormánya (1) áder (1) akkor amikor (1) aktivizmus (1) alaptörvény (1) aligátor (1) államadósság (1) államosítás (1) anilogue (1) arc (2) arrogáns (1) atom (4) augusztus20 (1) AVM (1) a hét arca (1) a hét hátraarca (2) A város mindenkié (1) bajnai (2) baloghjózsef (1) baszódjál meg kdnp (1) bayer (1) bayerzsolt-hatás (1) bce (1) békemenet (1) belügyminisztérium (1) belváros (1) berkecz balázs (1) bevándorlás (1) bevándorlók (7) bódvalenke (1) Böröcz László (1) bősz anett (1) bróker botrány (1) budapest (1) Budapest Park (1) budapest pride (1) bukás (1) buli (1) bulika (2) bullshit (1) bürokrácia (1) büszke (1) cba (1) CEU (1) cipősdoboz (1) civil (1) civilek (1) cókmók (1) corvinus (2) coub (1) csatlakozz (1) czeizel barbara (1) Dánia (1) debrecen (1) dekkoltás (2) demokrácia (12) diktatúra (1) doboz (1) ecsetféreg (1) egészségügy (2) egyenlőség (1) egyetem (2) egyetemjárás (1) egyezség (1) egyház (1) együtt (12) egyutt (1) elfogadás (1) ellenkultúra (1) ellenzék (1) előadás (1) előítéletek (1) Elvándorlás (1) elvándorlás (2) energiapolitika (1) eörsi mátyás (1) eötvös (1) ep (2) epic (1) erkölcsihulla (1) erőszak (1) értéknyolatkozat (1) eu (6) euratom (1) európa (2) évleértékelő (1) fail (1) fekélypásztor (1) felelősség (1) feljelentés (2) félrebeszél (1) feminizmus (4) fiatal (2) fidelitas (1) Fidelitas (2) fidesz (42) film (1) flash (15) florida (1) fodor (2) fodor gábor (1) forradalom (1) fót (1) fuckyou (1) fütyülés (1) garancia (1) gáz (3) gazdaság (1) gazdpol (1) gfg (1) gif (1) gofuckyourself (1) gólya generáció (1) gömöri zsolt (1) Gulyás Márton (1) gyakornok (1) gyermek (1) gyíkemberek (1) gyűlöletkeltés (2) Gyurcsány (1) habony (1) hajléktalan (3) hajléktalanság (1) hallofshame (6) hatodik alkotmánymódosítás (1) hátraarc (5) haza (1) hilter (1) hipok (1) híradó (1) horthy (1) hovahaza (4) humor (1) identitás (1) idióták (1) igazságvadász (1) iksz (1) illiberális demokrácia (1) intézet (1) irán (1) iskola (1) itthon (1) jegybank (1) jobbik (7) juhász péter (1) kampánycsend (1) kamupárt (1) Kanada (1) kapitalizmus (1) kaposvár (1) karnis mihály (1) kennedy (1) kerdoiv (1) kérdőív (1) kerényi (1) kereszténység (1) kisebbségek (1) kiss lászló (1) kitüntetés (1) kivándorlás (1) klik (1) kokárda (1) kóklerkormány (2) kóma (1) komcsi (1) komondor (2) kontraszelekció (1) könyvégetés (1) konzervatív (1) kopaszok (1) korrupció (7) korszakváltás (1) kövér (1) közgép (1) kozmosz (1) közösség (1) kriza (1) kudarc (1) külföld (3) külpolitika (1) kultúra (2) külügy (2) lánczi andrás (1) lászló (2) lázár (1) lemondás (1) leszaggatjuk (1) liberálisok (3) Louis de Funes (1) lovagkereszt (1) m1 (1) magyarország (1) magyarugar (1) magyarvagyok (1) magyar krónika (1) magyar paralimpiai bizottság (1) majdan (1) mandiner (1) március 15 (2) matolcsy (3) megemlékezés (1) megsértett (1) melegek (1) menedzsment (1) menekültek (1) miertmaradjak (2) miertmaradjakitthon (1) migráció (1) migránsok (1) minimál (1) miskolc (1) mlp (1) mnb (1) mob (12) mozi (1) mszp (3) műhely (1) munka (1) munkáspárt (1) muskatnuss (1) mutyi (1) náci (1) nácik (1) nav (4) negyed6negyed7 (1) németország (1) nemzet (2) nemzeti (1) nemzetiségek (1) nemzeti egyezség (1) nemzetkép (1) nemzetpolitika (1) nemzettudat (1) népszavazás (3) neverwalkalone (1) nézettség (1) ngm (1) nők (2) nvi (1) nyelviskola (1) oktatás (8) önkormányzat (1) önmarcang (1) orbán (12) orbánisztán (2) orbanlegend (1) orbán viktor (4) oroszok (1) oroszország (1) ostoba (1) paks (9) panama (1) Pápa (1) parlament (2) pártok (1) pécs (1) pintér sándor (2) pisa (1) plakátrongálás (4) polgári engedetlenség (2) policy (1) politics (1) politikai kultúra (2) Pride (1) pride (1) pride2016 (1) primitív (1) program (1) provokátor (1) putyin (4) quaestor (2) questor (1) raoul (1) rasszista (1) reklámadó (1) rendőrség (3) rétvári bence (1) rezsicsökkentés (1) rip (1) riszpekt (1) rita (1) rogán (1) rtl (1) sántha hanga (1) schiffer (1) schmitt pál (1) Simándi Szelim (1) simplicity (1) soft power (1) soros (1) sport (1) start-up (1) svédek (1) svédország (1) szabadság (1) szabad magyarország (1) szabad oktatás (1) szakmai gyakorlat (1) századvég (2) szdsz (1) szélesgábor (1) szervilizmus (1) szigetvári viktor (1) szigor (1) szíjjártó (1) szijjártó péter (2) színház (1) szolidaritás (1) szovjet (1) tanya (1) társadalom (1) tarsoly (1) tarsoly csaba (1) tavares (1) terrorizmus (3) terrorvészhelyzet (1) tgm (1) tiltakozás (1) tolerancia (1) tóthjózsef (1) trafikmutyi (1) tréfarépa (1) trianon (2) tüntetés (6) Tüntetés (1) über (1) uber (1) újbaloldal (1) ukrajna (3) unió (3) unortodox közgazdaságtan (1) uszítás (1) uszka (1) ütköző (34) vajna (1) választás (4) vállalkozz (1) Vállalkozz Itthon Fiatal (1) váradi andrás alapítvány (1) vasárnap (1) vég (1) vélemény (1) velünkteljes (1) vereség (1) verseny (1) Vita (1) vita (2) vitaest (1) vona (1) wtfállamtitkár (1) y (20) y-gen (16) y-generáció (1) y-genneedsyou (1) yolo (3) zászló (1) zene (1) zsolt (1) Címkefelhő

Bizalom vs. naivitás, avagy Sántha Hanga és az identitásválság

2015.07.22. 17:41 plumsworld

Érdekes interjút olvashatunk a Mandineren Sántha Hanga biztonságpolitikai tanácsadóval és kisebbségvédővel.

Ebben az interjúban nemcsak jó néhány teljességgel megalapozatlan állítást találunk a svéd társadalomról, de az ezekből levont, a magyar közéletre vonatkoztatott következtetések is hajmeresztőek. Néhány félreértést szeretnénk most tisztába tenni.

Sántha Hanga családja a nyolcvanas évek végén menekült el a kommunista Romániából Svédországba, de ő maga nemrég Budapestre költözött, korábban a svéd kormány biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott. Véleményét akkor is érdemes elolvasni, és arra reagálni, ha az ember érzékeli, hogy az olyan állítások megszületését, miszerint a svédek hihetetlenül naivak, identitásválságban szenvednek a Nincs svéd nemzet? típusú irányított kérdések nagyban elősegítették.

Bizonyos kérdésekben hasonló véleményen vagyunk Sánthával. Például ő is kijelenti, hogy egyet tudna érteni valamilyen menekülteket elosztó EU-s kvótarendszerrel, amely figyelembe veszi az illető tagállam kapacitását, beleértve a gazdasági helyzetét és az egyéb belügyeket (például munkanélküliségi arányt) anélkül, hogy az emberiességi szempont kicsorbulna. Ez egy közös kiindulópont lehet egy értelmes vitához, ahogy mi is tudomásul vesszük, hogy Svédországban az 1960-as években a Millió Program keretében hatalmas lakásépítési hullám vette kezdetét a munkásosztályt megcélozva, és az egymillió új, olcsó lakás tervét a 70-es évek közepére sikeresen teljesítette is a svéd kormány. Sok ilyen panellakótelep azonban mára kizárólag muzulmán országokból származó bevándorlók által lakott gettó, hangsúlyozva, hogy a probléma gyökere tehát elsősorban a szegregáció, nem feltétlenül a kultúra.

Az is nyilvánvaló viszont, hogy számos kérdésben messze nem vagyunk közös nevezőn se a kérdezővel, se a válaszadóval. A véleménykülönbségek egy részét akár csak maga az interjú szerkezete, a kérdések irányítottsága is okozhatja. Mikor általában úgy kérdezünk vagy válaszolunk, hogy a svédek, a magyarok, akkor megvan a veszélye, hogy leginkább saját magunkról mondunk véleményt. A helyzet még nehezebbé válik az olyan kérdésekkel, hogy a svédek akkor csak messziről szeretik a romániai koldusokat, vagy hogy a svédek lelkileg felkészültek-e a honvédelemre. Ilyenkor jó válasz nem jöhet, hanem csak olyan, hogy Lehet így is fogalmazni, meg hogy Szerintem nem.

Konkrétan ehhez a két, a svéd társadalmat kritizáló kérdés megválaszolásához szeretnénk némi további háttérinfóval szolgálni, hogy bemutassuk, Sántha véleménye ezekről nem teljesen megalapozott. Az elmúlt egy évben az addigi 2000 körüliről nagyjából 4000-re nőtt a Svédországba Romániából és Bulgáriából érkező nagy többségében roma kéregetők száma. Stockholmban emberek élelmet és ruhákat vittek le nekik, Svédország felvette a kapcsolatot Romániával, és megegyezett a román kormánnyal, hogy financiálisan is támogatja a mélyszegénység ottani felszámolását. Ennek ismeretében erős túlzás lenne azt állítani, hogy a svédek csak távolról szeretnék a rosszabb körülmények közül érkező bevándorlókat. Ami pedig a svéd társadalom honvédelmi felkészültségét illeti: orosz vadászgépek Malmönél 90 méterre közelítettek meg egy utasszállítót, a svéd közmédiában állandó téma Putyin (és ha már itt tartunk: visszatérő téma az is, hogy a Jobbik vajon milyen kapcsolatot ápolgat a Kreml-lel). Szinte minden nagyobb házban van bunker, amit nem lehet beépíteni, és egész Svédország oroszparában van - valószínűleg az indokoltnál intenzívebben is. Egész egyszerűen nem igaz, hogy válaszként nem történik semmi konkrét esemény, (érdemes elolvasni például ezt a cikket).

11755770_1098878316792454_2180215776843297550_n.jpg

bunkerek Stockholm belvárosában

Svédországban élő magyarokkal találkozva rendszerint előjön az a közhely, hogy a svédek mennyire naivak. Ennek két (egymással összefüggő) oka lehet. Egyrészt a svéd társadalomban érzékelhetően nagyobb a bizalom az emberek között és az intézmények iránt, mint Magyarországon. Ez a véleménycikk írja, hogy All in all, trust, responsibility, peace, free markets and successful limited welfare states made Scandinavian successful. High taxes and third-way socialism came after this transaction, and were not necessarily successful policies. A naivitás helyett inkább használjuk azt a szót, hogy bizalom. Bérelsz mondjuk biciklit egy kisvállalkozótól, és mikor visszaviszed, elég a postaládába bedobnod a pénzt. A bizalom a legfontosabb olaja egy prosperáló piacgazdaságnak. Az egyik oldala.

Másrészt Kelet-Európából bevándorolók közt népszerű vélemény, hogy a svédek nem olyan rafkósak, mint mi magyarok, románok, szlovákok. Ha azon jár az ember agya, hogy miként ne fizessen adót, miként ne adjon számlát, mennyi hálapénzt adjon az orvosnak, miként ne lyukasszon a villamoson, akkor naivnak tartja azt, aki nem ezen őrlődik. A kulcs ott van, hogy ha már rövid távon sem a korrupt út a kifizetődőbb, akkor akaratlanul is menni fog a beilleszkedés.

Valamiért szinte mémként tér vissza a magyar médiában, hogy már nincs is olyan, hogy svéd nemzet. Hans Roling globális problémákkal foglalkozó statisztikus persze mond olyat, hogy There is no such thing as Swedish values. Those are modern values.

Ez többek közt erős civil társadalmat, átlátható jó kormányzást, minőségi közszolgáltatásokat jelent. Ugyanabben az interjúban mondja el, hogy There was no contradiction between the strong labour movement and successful capitalists.

A modern értékekhez az is hozzátartozik persze, hogy a nationaldagon (nemzeti napon) az épp egy éve állampolgárságot kapott bevándorlókat köszönti a megyei (járási) hivatal, ahol svéd népi táncot mutatnak be. Ahogy az is, hogy svéd népviseletben lenni menőnek számít (több ezer koronáért lehet ilyen ruhákat kapni). Vagy ott van az Allsång, amit a tv közvetít a stockholmi Skanzenből, hogy egy nagyon akutálisat mondjunk - érdemes belenézniNem vesznek el a svéd sajátságok, a kultúra, csak folyamatosan haladnak a korral, aktualizálódnak a formái.

Szintén Hans Roling mondja, hogy We don’t live in Sweden. Tiden är vårt hem. Time is our home. Ezt megint érdemes végiggondolni mennyire igaz egy olyan online világban, ahol globálisan állítunk elő termékeket. Van aki azt megoldja, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között ingázik, de hogy még életszerűbbek legyünk: egy éppen Bécsben vagy Londonban dolgozó fiatal lehet, hogy gyakrabban jár haza a szüleihez Mátészalkára (jobban tudja őket támogatni), mint egy csak Győrig vándorló. Európán belül tényleg nincsenek távolságok.

Rengeteg sérelem forrása tud lenni, ha magyarságunk megélését, legitimitását mindenáron térre projektáljuk. Sántha Hanga kisebbségkutatóként aggódik az őshonos lappok státuszért. Tavaly volt Számi Pride Kirunábanez egy elég szexi kisebbségvédelmi téma, tehát ott azért lehet találni pozitív példákat. De magyar vizekre eveznénk inkább. Ha egy éppen Kirunában dolgozó füzesabonyi honfitársunk élni kívánt szavazati jogával a tavalyi magyar országgyűlési választásokon, akkor 1200 km-et kellett utaznia a stockholmi követségig. Míg egy marosvásárhelyi kollégája mindezt levélben megtehetette. Félréérés ne essék: ez utóbbi nagyon szuper, véletlenül se ellene érvelünk, de szavazhasson mindenki levélben. Ez is mutatja, hogy a mai magyar rögvalóságban sajnos igazságtalanságot szül a térhez való maradi ragaszkodás. Ez egy tudatosan előállított és nagyon zavaró diszkrimináció amivel valamit kezdeni kell.

Ahogy említettük: több témában eltér a véleményünk Sántha Hangáétól. Svéd-magyar összehasonlításban az interjúban előjön a gender téma is. Lehet ezt persze kizárólag a svéd semleges nemű vécék témakörére redukálni (bár az se világos, hogy azzal mi a valódi gondja az ellene tiltakozóknak) – még ha az a valóságnak csak egy kis részletét is lovagolja meg. De amíg egy társadalomban közhelyszámba megy, hogy a matek és a fizika az fiús, és nagyon tehetséges lányok nem mennek el mérnöknek, nem mennek el programozónak, mert az nem lányos szakma, amíg a mosogatás az inkább a nők dolga, addig minden erővel küzdeni kell a káros nemi sztereotípiák ellen. És ezt az elején, az óvodánál kell kezdeni a kisautóval meg a babázással. (Itt egy nagyon jó összeállítás, hogy miért van kevés nő a műszaki és természettudományos pályán.) A témát lehet folytatni az apás gyessel, hogy ez miként oldja a karrier vs. család kérdést a nőknél, de ez külön posztot érdemelne.

10403020_1098873893459563_9218156256212104636_n.jpg

A konkrét interjún túllépve, döbbenten olvassa az ember a magyar kormányzati megnyilatkozásokat, miszerint a politikai korrektség bármiféle korlátja lenne közéleti ügyeink megvitatásának. Magyarországon a közéleti vagy politikai viták messze nem konstruktívak: túl sokszor redukálódnak az Orbán-Gyurcsányra. Miután az egyes elitek egymást illegitimnek tekintik tematikus viták helyett fáradt legitimációs vita zajlik. Emiatt egyáltalán nem áll meg a polkorrektség vádja a magyar közéletre. Sőt, éppen ennek a mellékterméke, hogy nincs közmédia, olyan értelemben nincs, amit a svédekhez hasonlóan a polgárok a pártoktól és cégektől függetlenül és közvetlenül finanszíroznak, és ami tudományos standardekhez közelítően elmagyarázná a migrációt, a nukleáris energiát vagy a tűcsereprogramot. Az nem normális, hogy ezek a témák Magyarországon (bármennyire vállalható nívón) csak marginális olvasottságú blogokon jönnek elő.

Svédországban régebb óta téma a bevándorlás, a problémák mellett ez a cikk például azt elemzi, hogy bevándorlók jobb integrálásával hogyan lehetne Skåne egy európai Szilícium-völgy. Magyarországot ezzel szemben ellopta egy korrupt machiavellista elit, ami a menekültekre vonatkozó negatív, túlemocionált kijelentésekkel is kizárólag saját hatalmát konzerválná tovább.

Ellopta, mert ahogy Jaksity György fogalmaz: jelenleg a gazdaság és a társadalom motorját jelentő, meritokratikusan sikeres embereknek nincs komoly befolyása Magyarországon. A hatalmi elit nem jön elő semmilyen programmal választási kampány alatt, viszont akkor is jelen van mindenki életében egy állandó propagandával, ha épp nincs semmilyen választás.

Ezen az úton Magyarország, mint közösség semmit nem tud önmagával megbeszélni. Itt sajnos jó ideje nem svéd, hanem magyar nemzet nincs.

***

(A véleményposzt szerzője az Y-GEN Egyesület tagja, a svédországi Uppsala Egyetem fizikus kutatója.) 

Ha tetszett a bejegyzés:

1. Gyere el valamelyik következő eseményünkre!

2. csatlakozz a csapatunkhoz! Klikk ide!

3. Szeress minket Facebookon!

Címkék: svédország svédek mandiner sántha hanga

A bejegyzés trackback címe:

https://y-gen.blog.hu/api/trackback/id/tr977647670

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: plumsworld: Bizalom vs. naivitás, avagy Sántha Hanga és az identitásválság 2015.07.23. 12:52:01

Érdekes interjút olvashatunk a Mandineren Sántha Hanga biztonságpolitikai tanácsadóval és kisebbségvédővel.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.Gordon Gekko. 2015.07.23. 11:13:15

Izraelben csinálj szilícium völgyet a palesztin kecskepasztorokbol, szararc!

kergfsa 2015.07.23. 14:03:45

"Lehet ezt persze kizárólag a svéd semleges nemű vécék témakörére redukálni (bár az se világos, hogy azzal mi a valódi gondja az ellene tiltakozóknak)"

Itt már röhögtem rajtad, aztán láttam h fizikus is vagy, na mondom igazi megkoronázása ez a fenti sztereotípia gyűjteményednek :D

- egy nő, aki doktor és soha senki nem mondta neki h az ő dolga a mosogatás

magg 2015.07.23. 15:07:34

Egy újabb SJW.
Arról mesélj inkább, hogy a lappok földjeit minden skandináv országban elorozták, népüket tűzzel-vassal irtották, mint az indiánokat az usákok, vagy az ajnukat a japánok!
Arról mesélj, hogy a 80-as években még kényszersterilizáltak értelmi fogyatékosokat Svédországban!
Arról mesélj, hogy hány százalék a nemi erőszaktevők között az afrikaiak aránya Svédországban! (Elin Krantz esete megvan mindenkinek? Így ostobásodnak el a svédek.)
Arról mesélj, hogy járványszerűen növekszik a távol-keleti feleséget (pl. thai nőt) importáló svéd férfiak száma, mert a svéd nőkkel már nem lehet együtt élni!
Arról mesélj, hogy a fentiek miatt/ellenére milyen erős fajvédő, náci csoportok léteznek Svédországban!
Szóval lenne még itt miről írni.

Amok 2015.07.23. 16:15:39

"Ha egy éppen Kirunában dolgozó füzesabonyi honfitársunk élni kívánt szavazati jogával a tavalyi magyar országgyűlési választásokon, akkor 1200 km-et kellett utaznia a stockholmi követségig. Míg egy marosvásárhelyi kollégája mindezt levélben megtehetette." - Ha a füzesabonyi honfitárs megszünteti a magyar lakcímét (amit elvileg meg kell tennie, ha az ideje több mint a felét a külföldi helyen tölti), akkor ugyanúgy szavazhat levélben, mint a marosvásárhelyi.

A bizalom témában pedig: a reális világlátáshoz hozzátartozik, hogy fel tudjuk ismerni és meg tudjuk különböztetni azokat, akik betartják a szabályokat (bennük bízhatunk), és azokat akik nem (bennük nem lehet bízni). Azt gondolni, hogy a világban csak az első csoport létezik, és emiatt mindenkiben megbízni: ezt hívják hülyeséggel határos naivitásnak. Erről írt Sánta Hanga is, vagyis arról a világlátásról, hogy a saját állapotunkat (hogy szabálykövetőek vagyunk) kiterjesztjük a világra, és emiatt azt gondoljuk, hogy mindenki az.

.Gordon Gekko. 2015.07.23. 16:30:43

@Amok: tokmind1' hiszen a vilag osszes kovetsegen mindenhol magasan a fidesz nyert.

Szilvay Gergely 2015.07.23. 16:50:08

Miért volna irányított kérdés, hogy "Nincs olyan, hogy svéd nemzet?" Ez a kérdés logikusan és szükségszerűen következik az előtte elhangzottakból. Provokatív és a téma további feszegetését szolgálja. Fel kellett tenni. Ugyanez a helyzet a többi kérdéssel. Egy interjú ráadásul nem szociológiai kérdőív, hogy olvashatatlanul pontosan megfogalmazott kérdéseket tegyünk fel. A svéd jóléti állam welfare-nek welfare, de hogy "limited"? Miben limited? És ha a svéd jóléti állam korlátozott, akkor milyen lenne a nem korlátozott jóléti állam? A sztereotípiák a női és férfi szerepekről meg nem pusztán sztereotípiák. A gender-mániákus konstrukcionalisták és a feministák nem hajlandók tudomást venni a természettudomány eredményeiről, de ettől azok még léteznek: a férfiak és nők agya máshogy van huzalozva, máshogy működik. Ez van. Akármennyire is erőlködünk, sosem lesz több nő a műszaki pályákon (mondom én ezt bölcsészként). Tessék parancsolni: mandiner.blog.hu/2010/08/14/agyszex mandiner.blog.hu/2014/09/23/fiuk_es_lanyok_szellemi_kepessegek_a_hatodikos_tankonyv_vedelmeben

Szilvay Gergely 2015.07.23. 17:21:27

www.dn.se/nyheter/sverige/inrikesministern-sverige-har-varit-naivt/

Cikk a legnagyobb svéd napilapban. A svéd belügyminiszter kijelenti, hogy "Svédország rettenetesen naív volt", ami az extrémizmus (értsd: iszlamizmus) megelőzését és visszaszorítását illeti.

Helyes Írás 2015.07.23. 18:23:00

Ez egy korrekt írás, igazán vállalhatná névvel is a szerző, bár megértem, ha tart a mocskos szájú kommentelőktől. Sántha Hanga névvel és arccal állt bele kényes témákba és átérezhetően alapos tájékozottságával, összetett véleményével, érvelő beszédmódjával nyerte el a legtöbb olvasó megbecsülését. Nem vezették őt félre a kérdések, mert mindenre volt saját megélt tapasztalatokra alapuló egyedi véleménye. Miért ne lehetne általános véleményt is mondani pl. a svédekről különböző kérdések szempontjából? Ő úgy látja, jelen írás szerzője egyben-másban másként. Azért, ha valaki figyelmesen olvassa végig ezt az írást, azt találja, hogy alig vitatkozik Sántha Hangával. Többnyire másról beszél.

Ráadásul S.H. ismeret- és életanyaga jóval mélyebbnek tűnik, mint vitapartneréé. Ez természetes is, mert S.H. társadalom-tudományokat tanult, abban jártas, kiérezhető az olvasottsága és konkrét személyes- és munkatapasztalatai is vannak bevándorlási és biztonságpolitikai témákban. Vitapartnere fizikus és nem úgy tűnik, mintha a svédek között nőtt volna fel. Amikor S.H. a svédekről beszél, azon átérződik a húsz év együttélésből származó személyes élmények sokasága.

S.H. is végig a szegregációról beszél, meg is magyarázza annak okait (önkormányzati döntéshozatal, bőkezű szociális rendszer, amely mellett „lehetséges úgy leélni egy életet Svédországban, hogy nem beszéled a nyelvet, nem dolgozol, nem vagy szerves része a társadalomnak”, illetve a bevándorlók patriarchális kultúrája. A fiatalok kiforratlan identitásáról és az iszlámról több összefüggésben külön beszél. Egyébként pedig a szegregáció nem feltétlenül csak ok, ugyanúgy lehet okozat is, s ebben az összefüggésben az okok a társadalmi kultúrák különbözőségében keresendők. Ha a bevándorlókat jórészt elhagyott, lepusztulóban lévő, ezért olcsó lakótelepekre költöztetik, akkor a szegregáció is oka annak, hogy nem megy végbe az integrálódás. Ha azonban a szegregálódás úgy alakul ki, hogy a helyi polgári társadalom költözik el a bevándorlók mellől, közül, annak nyilván az az oka, hogy együttélési problémák keletkeztek.

A svédek nemzeti kultúrájáról és honvédelmi beállítottságáról inkább párhuzamos, mint egymással szemben álló információkat kapunk. Fizikus szerzőnk inkább a saját tapasztalatait mondja el, s nem cáfolja S.H. véleményét. Ahogy a lappok jogi helyzetéről és megítéléséről elmondottakat sem cáfolja az, hogy látszódnak a közéletben.

A látszólagos naivitás és a nagyobb társadalmi bizalom összefüggéséről elmondottak meggyőzőek. A levélszavazás és a „világfalu” kérdésében is igaza van a szerzőnek, bár a „térhez kötött gondolkozásról” elmondottak esetében azért nagyobb megértéssel lehetne a saját nemzetéhez. A trianoni probléma egészen sajátos helyzetbe hozta a magyarságot. Azt viszont egyenesen üdvözlöm, hogy nem osztja azt a meglehetősen elfogult és politikailag egyoldalú hazai véleményt, hogy a Londonba és az EU más részeire költözött úgymond „kivándorolt” magyarokat elvesztettük volna.

A túlhajtott hazai „legitimációs vitákkal” kapcsolatban is igaza van, s az is régi tapasztalatunk, hogy „Magyarország, mint közösség semmit nem tud önmagával megbeszélni”. (Azt azért hozzátenném, hogy ez mintha a hazai jobboldali, konzervatívabb társadalomnak jobban fájna, mint annak a szellemi közegnek, amelyhez a szerző közelebb állónak látszik.) Ettől még létezik magyar nemzet, erős gyökerekkel és kultúrával, ahogy nyilvánvalóan svéd is. Ide idéznék azonban valamit S.H-tól: „Svédországban nincs konstruktív, árnyalt közvita anélkül, hogy ne sütnének előre egymásra mindenféle bélyegeket az ellenfelek.” Ez azért nagyon ismerősnek tűnik.

Érdekes ez a svéd polgárok által közvetlenül finanszírozott közmédia, amely „tudományos standardekhez közelítően” elmagyarázza a dolgokat. Nem lenne rossz itthon sem hasonló, de aligha hiszem, hogy ennek ott hatalmas közönsége lenne. S ma már az internet világában itthon is bárki könnyen hozzáférhet tudományos igényű elemzésekhez, ha erre van igénye. Annak pedig, hogy a társadalomnak milyen színvonalú tájékozódásra van igénye, nem sok köze van a közmédiához.

Helyes Írás 2015.07.23. 18:23:44

Végére hagytam ezt a gender dolgot. Erről a legtöbben alighanem azt gondoljuk, hogy a svédek jó dolgukban már nem tudják, hogy mit csinálnak. Nevetséges, ha valakinek az a problémája, hogy a férfiak miért nem ülve pisilnek. Mert kényelmesebb állva. Azt sem értjük, miért probléma az, ha vannak férfiasabb és nőiesebb szakmák? S miért kell emiatt kivenni a kicsi gyerekek kezéből azt a játékot, amellyel játszani spontán hajlamuk van? Ez nem kényszerítő beavatkozás véletlenül? Nem fog esetleg kiderülni 20-30-50 év múlva, hogy pszichés károkat okoztak egy nemzedéknek? Mit jelent az, hogy „káros nemi sztereotípiák”, amelyek ellen küzdeni kell? A kényszer a káros, kedves uram vagy hölgyem! Ha egy nő szívesen mosogat a családjának, az nem káros – ha erre kényszerítik, az igen. A férfiak és a nők között tudományos megfigyelések alapján nagyon sok eltérő adottság, hajlam, beállítottság fedezhető fel. S ez akkor is igaz, ha számos nő és férfi esetében jelen vannak az ellenkező nemre jellemzőbb tulajdonságok. A spontán hajlamokba és szocializációs folyamatokba való beavatkozás is felvet emberi jogi kérdéseket, Hol van pl. a szülő joga ahhoz, hogy a saját szokásai, hagyományai és világnézete szerint nevelhesse fel a gyermekeit? Ha akarja, akkor a lányokat babázva, tanítónak, szociális vagy egészségügyi gondozónak, a fiúkat mérnöknek, katonának, politikusnak.
süti beállítások módosítása