Az Uber volt az első cég, amely ilyen erősen berobbant a köztudatba, a fogyasztók szerették, 1200 sofőr keresett pénzt vele. Bizonyos szempontból a szürke zónában működött ugyan, de nem lehetett úgy tenni, mintha nem létezne. Most hazudott egy nagyot a Fidesz, és azt hiszik, ezzel vége. Tévednek: jön majd új okostelefonos alkalmazás, az élet nem áll meg. A kérdésekre válaszok kellenek, a kihívásokra megoldások. A Fidesz SEM tud megálljt parancsolni a fejlődésnek, az internetet SEM lehet megállítani egy kerítéssel.
Az Uber végül kivonul Budapestről. Elkergetése Budapest utcáiról sokkal többről szól, mint hogy lehet-e nem hivatalos sofőrrel személyszállítást végezni. Pontosan megmutatja, hogy mit gondol a magyar törvényhozás és a Fidesz-kormány innovációról, vállalatokról, versenyről. Ha valaki olyat tesz, ami nem illik bele a Fidesz által elképzelt világképbe, akkor tűzzel-vassal mennek ellenünk. Tegnap az Uber, de holnap bárki más cége terítékre kerülhet.
Az Uber egy olyan cég, amely azon az ötleten alapul, hogy ha valakinek van autója, van szabadideje és szeretne egy kis extra pénzt keresni, akkor miért ne fuvarozhatna más embereket, akik pedig éppen A-ból B-be akarnak eljutni. Elég hozzá egy okostelefon és egy alkalmazás, amin keresztül az egész lekövethető, értékelhető, biztonságos és rugalmas. Ez a modell a sharing economy vagyis közösségi gazdaság modelljére alapul, amiben az Uber csak a platformot adja egy kis részesedésért, annak érdekében, hogy jobban kihasználjuk a meglévő forrásokat (az autót).
Új jelenség ez, és mint ilyen, sok kérdést vet föl. Hogyan adóznak utána a sofőrök vagy a cégek? Mi lesz az adóparadicsomokba átvitt nyereség után? Ha a cég külföldön van bejegyezve, hogyan lehet felelősségre vonni? Ki biztosítja a fogyasztók védelmét és biztonságát? Elégséges egy piaci cég szűrője és a többi felhasználó visszajelzése, ahhoz hogy bátran beüljünk egy idegen kocsiba? Hasonló szolgáltatásért miért kell más lécet megugrani az eszközök, vizsgák és adminisztráció esetében a normál taxisoknak? Munkáltatói és munkavállalói jogok gyakorlatilag feloldódnak, hiszen nem alkalmazottak a sofőrök, de mégis ki vannak szolgáltatva az üzemeltetőnek. Ha a munkavállaló kirúgásának vannak jogi követelményei, akkor itt milyen biztosítékai vannak a sofőröknek az Uber döntéseivel szemben? Ezek nehéz kérdések, néhányat nem is lehet csak Magyarországról megoldani, más ügyekben is lesznek, akik jobban vagy rosszabbul járnak. De a válaszokat elkerülni - amit a kormány éppen megpróbál-, nem érdemes. Kicsit olyan ez, amikor az orosz cárizmusban sokan ellenezték a vasút építését, mert a nagy ide-oda utazgatásban még kitörne egy forradalom.
Az Uber az első cég, amely ilyen erősen berobbant a köztudatba, a fogyasztók szerették, 1200 sofőr keresett pénzt vele. Bizonyos szempontból valóban a szürke zónában működött, de nem lehetett úgy tenni, mintha nem létezne. Most suhintott egyet-kettőt a parlament, hazudott egy nagyot a kormány, és azt hiszik, ezzel kész, vége. De ne legyenek kétségeink, jön még hamar újabb és újabb okostelefonos alkalmazáson futó cég, nem egy vagy kettő, hanem sokkal több. Ezért ezekre a kérdésekre előbb-utóbb muszáj lenne válaszolni. Ehelyett a magyar állam úgy döntött, hogy inkább megálljt parancsol a fejlődésnek, újításnak, és úgy tesz, mintha az internetet meg lehetne állítani egy kerítéssel.
A taxisok nemrég megállapodtak abban a fővárossal, hogy szépen kizárják a piacot, fix tarifával pedig nem is olyan lényeges, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak, hiszen taxira mindig lesz szükség. A túl kevés szereplős és korlátozott versenyben a fogyasztók többet fizetnek, mint éles versenyben, a szolgáltató nem fejleszt, nem használja ki a lehetőségeit. Ezzel pedig az állam is rosszul jár, hiszen drága és rosszul szervezett taxival kevesebben utaznak, így kevesebb lesz az adó is. Az új taxis szabályokkal a korábbi probléma, a hiénataxisok, átverések és adóelkerülés viszont nem oldódott meg. A hatósági árszabással az állam így is milliárdoktól esett el, és az utasok átverése továbbra sem szűnt meg. Jött az Uber, beköszöntött a piac a Fideszes kontrollált valóságba. Mostantól a fogyasztóért meg kellett küzdeni. A taxisok lobbija miatt viszont a főváros és az állam ugrott, hogy megvédje a monopolhelyzetben lévő nagyobb taxis társaságokat. A Fidesz pedig alapvetően össze akarta mosni a különböző szolgáltatásokat és azonos szabályozásnak akarta megfeleltetni.
Szerencsésebb (Fidesz nélküli) országokban, például Észtországban, az állam a fogyasztók, a cégek és természetesen saját érdekét egyaránt nézve megpróbál kompromisszumra jutni, alkalmazkodni a változó környezethez. Az újításokat örömmel kéne fogadni. Az innováció nem valami vudu, aminek Orbán apó tartja hanem az, ami Magyarországot versenyképes helyzetbe hozhatja a világban, csak ez hozhat fejlődést. A törvényi szabályozás, a fogyasztók védelme fontos feladata az államnak, de ezt ésszerű szabályok létrehozásával lehet elérni. Egy szolgáltatás nem lesz jobb vagy biztonságosabb attól, hogy 1000 értelmetlen szabálynak meg tud felelni. Átlátható, logikus szabályok, és ésszerű ellenőrzés kellene egy vállalkozóbarát országhoz: kiút a dzsungelből.
A magyar állam és a fénysebességű törvénygyár viszont inkább átláthatatlan és megugorhatatlan szabályokat hoz. Tudták pontosan, hogy az Uber nem fog telefonos diszpécsert üzemeltetni. A sarki talponállóban és a Michelin-csillagos étteremben is esznek a vendégek, az államnak ellenőriznie kell a helyeket egészségügyi és higéniás szempontból, de az állam ne írja elő, hogy legyen kristálypohár ott, ahol vendégek ebédelnek. Mert különböző szolgáltatásokat más emberek máskor vesznek igénybe, és ez mást is nyújthat. Nem igaz, hogy mindenhez azonos feltételeknek kell megfelelni.
Az állam így nemcsak nem támogatta a fejlesztést és a budapesti közlekedők jobb helyzetbe hozását, hanem egyenesen akadályozta is. Teljesen érthetetlen módon úgy döntött, hogy hadat üzen egy cégnek, ami az árkartellel működő piacon versenyt hozott volna. Azt persze tudtuk, hogy vannak neki kedves cégek, és Orbán hatalmat szeretne, de most a piac alapját is támadják.
Ez pedig jóval túlmutat azon, hogy hogyan és mennyiért tudunk hazajutni a bulikából péntek éjjel. Ez a helyzet megmutatta, hogy ott, ahol az állam feladata mindössze a tisztességes verseny biztosítása lenne, a Fidesz direkt bizonyos cégek ellen hoz szabályokat. Nekik jó lesz a mostani helyzet, nem kell ide semmi újítás. Ezek után bármelyik cég fölkészülhet: ha egy olyan újítást alkalmazna, ami bizonyos fogyasztóknak jobb vagy olcsóbb, de így hátrányt okozna a kormánynak kedves csoportoknak, akkor addig ütik a céget, amíg föl nem adja a nagy terveit. Ennyi. Nesze neked innováció. Nesze neked verseny.
Papp Roland